Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1963-01-31
■) ■>" Sebőné elvtárs és Rédei elvtars felvetették az anyagi dotációt kór - dósét, nogy nem mutatkozik meg a vállalatoknál. Amikor a kivitelező vállalatoknál valamilyen kérdést szeretnének megvalósítani - ha . csak kisebb jellegű - a minisztérium megadja. Kivételes esetekben nagyobb gépek vásárlásánál is. Az ellentmondás, arait az elvtarsak említenek az anyagot illetően, egyrészt jó, ha nem ad különösebb támogatást a műszaki fejlesztés részére, különösebb problémát nem okoz, sokszor felülről irányítani sem lehet egy-egy tervezési munkánál, hogy külön szempontokat adjanak meg a beruházás megváló si tásánúl a minisztériumban, mert nekik kell tudni a beruházásokat. Egyrészt a gyártó, kivitelező vállalatok nem megfelelő felkészültsége, miatt sem tudja a megfelelőt nyújtani. Takács elvtárs: A műszaki fejlesztéssel kapcsolatban Szépvölgyi elvtárs kérdésére a tapasztalatcsere és a tanulmányutak kérdésé: ezen az utón sok előrehaladás „van,a KGST szervezetten foglalkozik ezzel a kérdéssel, de a mi meglátásunk nem tudom, hogy helyes-e és még erősebb lenne fa. akkor, ha egyes tervező szervek között jobb kapcsolat tudna létesülni. Elsősorban meg lehetne kezdeni azzal, hogy a Műszaki Fejlesztési Bizottsággal koordinálnánk. A szomszédos népi demokratikus országokban sokkal fejlettebb ez a dolog, mint nálunk. Az ipari tipizá - lás ott klasszikus formában van. /Személyes kapcsolat, egv-két ta - lálkozás stb./. Legutóbb járt nálunk egy berlini vállalat, amely hasonló az itteni Ipartervhez és meglepődve látták, hogy mi igen nagy léptekkel ha - ladtunk előre bizonyos építkezésekben. Ilyen próbálkozások vannak a tervező szervek részéről. Amikor az ipari ankét volt Budapesten, nagyon kedves kapcsolat alakult ki a lengyel elv társakká 1, nagyon sok dokumentációval elláttuk őket . Ez kát okból érdekes, világvi - szonlyatban és népi demokratikus viszonylatban. Szépvölgyi elvtársnak válaszolva: az építéstechnológiával hol állunk világviszonylatban: ezzel kapcsolatban nincs egységes mérő számunk, amelyeken keresztül le lehetne mérni. A külföldi lapok elég tartalmasán foglalkoznak a magyar építészettel. Stockholmban most egy magyár építészeti kiállítás nyilt meg. Több dijat is nyertünk stb. Vannak sikereink az előregyártott elemeknél is. Szépvölgyi elvtárs másik kérdésére, hogy a kivitel hogyan áll, en e sincsenek mérőszámok, de vannak kérdések, amelyekben még fejlődnie kell a szakiparnak. Ili még gyakran nem rendelkezünk megfelelő számológépekkel sem és ez nem pénzkérdése, hanem elosztás kérdése. A Műszaki Fejlesztési Bizottság kérdése jogos, ezen a kibővített értekezleten itt volt Sárközi elvtárs is. Egy éve fennáll ez a bi zottság, túlsók eredményt nem lehet tőlük várni. Az én meglátásom szerint nem tudom, hogy az ő erejük mennyire tud kifejlődni, jó lenne, ha később egységesen tudnánk továbbfejlődni. Az újítások kérdése elég nehéz kérdés, főleg tervező intézeti vonatkozásban. Tervezési vonatkozásban azért nehéz probléma, mert a tervező minden gon - dolata uj. Ebbe a kérdésbe bele ip bonyolódnánk, ha beadják az uji - tást as el kell bírálni, nogy honnan kezdődik a terv, mint ujitás* 7_____________________ v -tt- •.................................L ............................................ c-JO -9 »
