Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1963-04-02

■ ' i 3‘3 ’ 3í' Sí

: J - 14 -i ' I

Fazekas elvtárs:

Az ülnökök hogyan vesznek részt az Ítélkezésekben? Vannak olyan ülnökök, akik érdemtelenül vesznek részt, de vannak olyanok is. akik meglepően jól. Sok múlik azon, hogy a bíró hogyan foglalkozik az ülnökkel. Erre persze idő kell, ami sokszor nincs. A Fővárosi Bíróságnál jobb a helyzet, mint általában, mert nagyobb ügyek varinak és felkészülésre több idő jut.

Az ülnökök és bírók kapcsolata nemcsak az 1 hónapra vonatkozik, mert az ülnökök rendszerint később is felkeresik a tanácsvezetőt, akivel együtt dolgoztak, tanácsért fordulnak hozzá, amit mefe is kapnak természetesen.

Gárdái elvtárs:

Á Fővárosi Biróság pártszervezetének jelentését reálisnak tartja, ez többszöri vita alapján alakul ki. Két fenntartása van a jelentéssel _ kapcsolatban:

r A pártszervezet komoly erőfeszítéseket tett ab- :

bél kiindulva, hogy 1961-ben megállapította a vezetőség, hogy az itt dolgozók egyrésze nem elég képzett. Azóta nagyon sok mindent tettek a helyzet megjavításáért, melynek eredményei még csak részben realizálódtak. A jelenlegi munkaterv jó és be is tartják.

Jó módszer, hogy a vezetőség az egyes fontosabb kérdéseket pártcsoportokon vitára bocsájt és. részt vesznek ezeken a vitákon, helyes az is, hogy a fontosabb kérdéseket taggyűlésre viszik és értékelik. Helyesek az egyéni és csoportos beszélgetések is,

A jelentés úgy veti fel a kérdést, hogy abban az időszakban, melyről beszámolnak felmerültek problémák. A párthatározatokkal egyetértettek elvileg, de gyakorlatilag nem ez volt.

Ezek a viták lezárultak mondják a jelentésben,

~ állítólag meggyőzték az elvtársakat.

1./Elfogadja a megállapitást mint a Helyzet egyik ismérvét. Nemcsak arról van szá, hogy egyesek elismerik a határozatok szükségességét, de a gyakorlatban aggodnak a végrehajtásért. Utalni kell itt arra, hogy volt itt egy-két olyan_taggyűlés, ahol olyan nézetek merültek fel mintha nem mindenki helyesen látná a problémákat. Ez olvasható ki itt egy taggyűlési jegyzőkönyvből, ahol az.egyik felszólaló igy kezdi: "én elhatároztam, hogy nem szólok hozzá" a továbbiakban azt feszegeti, hogy miért maradt el a pártépitéSj kiben van a hiba? ugylátja, hogy az alapvető hiba a párt politikájában van.

A továbbiakban igy folytatja: "ha a párt politikája megszilárdul, két évenként nem változtatják, erősebb lesz a párt." Ez 1962-ben hangzott el!

Ugyanezen a taggyűlésen még néhány elvtárs hasonló módon szólt. Pl. 1958-ig egyet lehetett érteni a párt politikájával, de azóta nem! Ezek a felszólalások nem azt igazolják, hogy csupán a gyakorlati végrehajtást bírálják. Gárdái elv(