Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1962-04-19
-ra - |- 7 -I A második kérdds a népgazdasági szemlélettel ;apcso latos. Pártbizott - sági ülésen akarjuk megvizsgálni, hogyan jelentkezik a gyakorlatban a népgazdasági probléma. Mit értelmezünk ez alatt, meg kell magyarázni, mert sokan nem tudják, hogy mi ez . "Bri0''dv.isagájat keretében próbáljuk megnézni ezt és a népgazdaságot áttekinteni tudd elvtársakat vontunk bele, mint pl. Lutz, Götler elvtársak és még néhány elvtárs. Úgy véljük, hogy a minisztériumon belül szükség van erre és jelentős segit - séget ad a gazdasági vezetőknek, nemcsak előadói szinten jelentkező problémákra, hanem a főigazgatósági szinten jelentkezőkre is. Rövidesen be tudnánk számolni a Párt-Végrehajtó Bizottságnak, hogy mi az ered - mény. Nem az a col, hogy egy-két kérdést ragadjunk ki. A szakszervezet kérdésében: nem tudtuk a szakszervezeti bizottságot önállóvá tenni, hogy a gazdasági jellegű kérdd sekkel.önállóan foglal - kozzon, kísérletek voltak rá. A minisztérium munkastílusának néhány kérdése: ezt közösen tüztük na - pirendre, Tausz elvtárs is ott volt. Ugy jelentkezik a téma, nekünk kell arara törekednünk, hogy megmagya „ - rázzuk, mi a szakszervezet feladata ás mi a Pártbizottság feladata. Ilyen volt pl. az újítási probléma, ezt nem a szakszervezeti bizottság vizsgálta meg. Sajnos, sok problémával találkozunk az ujitás tekinte - tóben. Ennek a felszámolása azt váltotta ki, hogy sok vezető•elvtárs 0 tartózkodik az újításoktól. Marosné elvtárs kérdésével kapcsolatban: milyen jellegűek voltak azok a témák, amelyekből határozatot hoztunk. Pl. 1960. szeptemberi határozat, ebben hoztunk közös határozatot .a második ötéves tervvel kapcso - latban. Az a taps sztalat, hogy ezek az együttes határozatok nem mindenben érik el a céljukat. Másképp jelentkezik a minisztérium felé és másképp a Pártbizottság felé. Ilyen pl. a második ötéves tervvel kap - csolatos kérdés is. Megnéztük, hogy a második ötéves tervvel hogyan foglalkoznak a minisztériumok főosztályai. Az a tapasztalat, hogy a főosztály nem is tűzte napirendre, jelentős része nem is ismeri a második ötéves tervet, annak ellenére, hogy nekik is kellett foglalkozni a második ötéves tervvel. Inkább az 1962. év néhány problémájával foglalkoztak. Maros elvt ár snő nak volt egy kérdése a 4. oldalra vonatkozóan /jelzé - sek/. Ezt a problémát ugy fogjuk fel: vannak kérdések amelyeket a minisztérium Párt-Végrehajtó Bizottság azért tűzi napirendre, mert nem nagyon érti /pl. húsellátás/. A dolgozók nem értik meg kellően a helyta aetet. Ugy gondoljuk, megpróbáljuk megmagyarázni a dolgozóknak a kérdéseket, ez-zel segítséget tudunk nyújtani a gazdasági vezetőknek. Hogyan reagálnak a vezetők a felvetett kérdésekre? A vezetők szívesen fogadják a jelzéseket, de van olyan tapasztalat, hogy néhány kérdésre jáZ magyarázatok vannak, mi miért van. Valószínűleg ugy van, ahogy a -magyarázat elhangzik, de ez mélyebb vizsgálatot igényel. Ezeknek a rendszeres felvetése nagyon fontos volna. Az a tapasztalatunk, hogy ’alapszervez éti szinten nem igy áll a kérdés. Egyrészt kevesebb ilyen felvetés van, másrészt nem nagyon szívesen fogadják ha ilyen észrevételek vannak. Ilyenkor igyekszünk az alapszervezetnek megmagyarázni és határozottan állást foglalni. A különböző MT határozatok ellenőrzésével kapcsolatban milyen jelzések voltak: itt elég gyengének mondható a tevékenységünk / pl. butorellátás/. Erre azt választottuk, hogy egy-egy Végrehajtó Bizottsági tag - nak adtuk ki a kérdés megmagyarázását. A végrehajtásra milyen energiát fordítunk, milyen segítséget adunk a végrehajtás segítségére: erre is az előbb elmondottak vonatkoznak. Vannak kialakult módszereink, ebben is az a tapasztalat, hogy inkább kezdeti lépések vannak* I ÁO j-00 ? — — - ' — . 1 rá
