Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1961-04-19

CT"T~‘r*i~~^'“~‘^~" "'""" I ' I 8 v'ő>» - 9;' . ü;‘ ^ ' ! a*'- 4 - ** A Zászlóalj életében megfelelő politizáló légkör alakult ki. A mun­­kásőrok a foglalkozásokon a munka értékelésében politizálnak első­sorban, de jelentős a kiképzési szünetekben lefolytatott politikai téma felvetés, vita. A századgyülések hangulatára és vitelére egya­ránt ez nyomja rá a bélyegét. Ugyanakkor megállapíthatjuk azt is, hogy a munkásőrők a pártszervezeteikben is élenjárnak a politikai megmozdulásokban, vitákban. Mégis azt kell megállapítani, hogy a po­litikai munka nem kellően szervezett és ebb "1 kifolyóan nem is tel­jes mértékig kielégitő. Magúk a munkásőrők többsége igényli a poli­tikai foglalkozást és igy igen örvendetesnek nyilvánították pl. Ap­ró elvtársnak részükre tartott előadását és konzultációját. E téren a Budapesti Pártbizottság közelmúltban hozott határozata hoz majd jelentős változást, amely a szervezett politikai tájékoztatást és foglalkozást irja elő. Eves munkatervbe szükséges rögzíteni időben és témában egyaránt azokat a foglalkozásokat, melyek elsősorban a munkásőrséget érintő ideológiai és politikai témákat foglalják ma­gukban. Ezeket a témákat a munkásőrségen belül meg is kell vitatni. b. Munkásőr Zászlóalj politikai hangulata és harci szelleme jó. Ki­fejezetten téves, vagy helytelen nézetek ma már nincsenek felszínen, bokát vitatott téma volt .menetközben a Pol.3iz.-nek az a határozata, amellyel pártonkivüliek is részt vehetnek a munkásőrség munkájában. Azonban ez a vita már elült, a bevont fiatal pártonkivüliek ma már megfelelően beilleszkedtek a Zászlóalj életébe, ehhez a megfelelő segítséget, támogatást és oktatást a parancsnokok és a régi munkás­­őrőktől megkapták, bzinte azt lehet mondani, hogy ma már azt sem tudják, hogy ki a pártonkivüli a munkásőrők között.Ugyancsak telje­sen megszűntnek tekinthető oz a korábbi bizalmatlanság, amely a ré­gi és az ujebb belépési munkásőrők között megvolt. Ahol ma még bizal­matlansággal találkozunk, az elsősorban vagy személyi jellegű, vagy egyéb tényezőkből - fakad, független a munkásőrségtől. Ilyen pl, o Pénzügyminisztériumi szakasz helyzete, ahol még fellelhető a Pénz­ügyminisztériumban korábban lefolytatott pártszervezeti vizsgálat következménye. így a szakaszpcrrncsnok-helyettese, Csizmadia elv­társ nem bir kellő bizalommal a parancsnok Ernst Tibor elvtárs fe- tó lés és viszont, de ugyanakkor á foglalkozások végrehajtásában a kel­lő együttműködés megvan. b 3./ Kiképzési tevékenység, A korábbi vizsgálat megállapításai szerint jelentős fogyatékosságok voltak a kiképzés/szervezetében. A Zászlóalj vezet-se egyéni volt, nem volt meg a szervezete a törzs munkájának, de a százodparancsno­­kok is összekötők voltak, mint parancsnokok. Jelen megállapításunk szerint ez a. helyzet lényegesen.megváltozott. a Zászlóalj kiképzési tevékenységét ma a szervezettség jellemzi mind a törzs, mind pedig az egységek parancsnoki beosztású személyi tisz­tában vannak feladatukkal és azt előre meghatározott tervek, kikép­zési elvek alapján vegük. Természetesen egy-egy uj feladat végre­hajtásánál még jelentkeznek a gyakorlatlanság hiányosságai. Szerve­zetében a parancsnokok ma. már önálló tevékenységet folytatnak. Még mindig neheziti azonban az önálló parancsnoklást az egyre ritkábban bár, de még előforduló menetközben! közbenyulások, parencSnoklási átvételek. Ez a hiányosság elsősorban a Zászlóalj parancsnoknál for­dul elő és ez saját részére is neheziti az értékelő murikat.az egyes 5X T ' . . _ _ _ — . s

Next

/
Thumbnails
Contents