Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-04-19
|i<atM»piweMa i inm—wimwii j I ■ I I \ , I m levetni azt a szellemet, amit ott felvettek. Az Izsáknál jutalmat kaptak a leltártöbbletért. A vendglátőiparnál is hasonló a helyzet. A panaszkönyvekk'el kapcsolatban el lehet mondani, hogy nagy agitáció folyik azért, hogy ne Írjanak be, különösen olyan helyeken, mint a csemege és közért, ahol elméréseknél viták alakultak ki. tat tényként kell elfogadni, igy van és nem változott. Fel kell vetni, hogy a pártszervezetek foglalkozzanak ezzel, mert gazdasági téren a figyelése megy, de a pártszervezetek részéről nem.. Ami a taggyűléseket illeti, hogy hogyan oldják meg az elvtársak. Azért nincs probléma, mert nincs probléma. Kevés a párttag és azt a néhány embert nem nehéz mozgósítani a taggyűlésre. A probléma az, hogy kevés a párttag és ezen a területen nem lépünk ugy előre, ahogy kellene. Sebes Sándor et. Ahhoz kapcsolódnék, amit a Kiss elvtársnő mondott, hogy kevés a párttag. Jelenleg kb 500.000 párttag van az országban, a felnőtt lakosság 6-7 /-»• A kereskedelemben ha megnézzük, különösen az irányító szervekben, kiderül, hogy jobb,kedvezőbb a kép mint az országos átlag, tó a Budapesti Vendéglátó Tröszt 17 vállalati igazgatója párttag, a Tröszt 7o dolgozójából 48 /-a párttag. Ha lejebb megyünk a boltokba, már roszszabb a kép. Ha az összkereskedelmet nézzük nem állunk rosszul ós nem vehetjük az irányt arra, hogy a kereskedelemben dolgozók milyen /-a a párttag. Mi mégis a mi legnagyobb problémánk a kereskedelemben. A gazdasági irányítás vállalati szinten centralizált akkor is^ ha a boltok különböző kerületekben helyezkednek el. A szakszervezeti irányítás is ilyen jellegű. A vállalati szakszervezeti bizottságoknak hatása van az összes boltok felé. Nincs ez meg pártvonalon, Pártvonal®* a vállalatig pártszervezet vezetősége felelős a vállalati partmunkáért a boltjainkban lévő csoportok irányításáért a kerület. Lehet, hogy egyes vallalatoknal nem igy van, de a területi felépítési elv alapján a területen lévő pártszervezetek irányitásá az illetékes kerületi Pártbizottságra van bízva. Ez az általános ós kihat a kereskedelmi pártszervezetek munkajara. Nem helyezkedem arra az álláspontra, hogy nem helyesaz, hogy a vállalati ^ s pártszervezetek irányítsák ezt a munkát. Kettős irányításra gondolok, legyen hatása a vállalati pártszervezetek vezetőségének is. Ehhez az szükséges, hogy felvessük a kérdést. Van ilyen probléma az’építőipari vállalatoknál is azzal árkülönbséggel, hogy az épitő vállalatok nagyobb egységeket fognak össze és igy a/ielyi szervek inkább foglalkoznak a nagyobb egysegekkel, mint a szét szórt boltok irányításával. A termelékenységgel kapcsolatban. Ugy tűnik ki, mintha a kereskedelemben a termelékenység alakulása nem lenne kielégítő. Minden esetben tervösszefüggésben kell nézni. A kereskedelemben a kerületben a tervezettnél jobban realizálódott - a termelékenység jé. Itt az anyagban a számok nem jók. Pld. a közért 1 főre eső átlagát olyan bázis eredménnyel hasonlítja össze, amilyen nincs is. Ugyancsak rossz a szám a csemegénél is, ami pedig az Idegenforgalmi Vállalatot illeti ez a 205 taos termelékenység növekedés magasabb mint a tervezett, mert a tervezett 1*3 3 V°1 Az uj kereskedelmi formákkal kapcsolatban Szirtes elvtárs vetette fel, hogy es a Cipobolt és ^liházati bolt vonalán rossz# Mi tudjuk, hogy sok esetben nem j<Jíl választották meg a helyet, ahol ezt az uj formát bevezették, másrészt pedig a dolog újszerűségénél fogva a_vezetők rendkívül óvatosak, nem mernek a létszámcsökkentéshez folyamodni ós nem a szükséges létszámot tartják. Nekünk az uj formákkal kapcsolatban jó tapasztalataink vannak.Nemcsak az iparcikkeknél voltak ós vannak prohi * J í lemák, / ^__ ———— ——M
