Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-02-22
/ J 0 Az anyag arra akar rámutatni, hogy bár 2 évvel ezelőtt a gimnáziumok káderproblémáit a Fővárosi Tanács személyzeti csoportja intézte, de nem az iskola igazgatóság tudta nélkül, hanem rendelkezésre bocsájtotta az anyagot és az igazgatóságnak joga volt bele szólni hogy kik kerüljenek oda. A Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban 14 párttag van, ezek nagy része párttagként került oda. Az Eötvös Gimnáziumban rosszabb a helyzet összetétel szempontjából. Nem egészen tiszta emberek kerültek oda, bár Donászielvtársnak is lett volna lehetősége kiállni, hogy ne engedje oda a nem odavaló embereket. Az iskolák, hogy figyelemmel kisérilc-e a végzős növendékeket? Az a munka a középiskolákban gyengébb, sokkal nehezebb figyelemmel kisérni ezeket a gyerekeket. Az egyetemekkel próbálkoztak a gimnáfe ziuniók ilyen kapcsolatot teremteni: kértek véleményeket, hogy a kikerültek hogyan állják meg a helyüket, milyen problémáik vannak. Ez a módszer nem nagyon sikerült, ugy látjuk, hogy nagyobb részt az egyetem hibájából. A huliganizmus a középiskolákban nem nagy mértékű, de vannak jelei. Az Eötvös Gimnáziumban történt több tanterem rongálás és az elmúlt héten gyújtogatás is. Ugy gondoljuk, hogy nem gyerek, hanem külső felnőtt részéről történtek ezek. Csehik elvtársnő arra megadta a választ, hogy miért látjuk ugy, hogy az általános iskolákban jobb a politikai-nevelő munka. A pedagógusok származási összetétele is bizonyítja ezt. Egészségesebb, mint a középiskolai tanároké. Hozzájárul ehhez az is, hogy a középiskolákban nehezebb a feladat. Eötvös Gimnáziumban miért alacsony a munkás-párászt tanulók aránya? 2 évvel ez előtt a közös pedagógus pártszervezet is vizsgálta ezt. fe Volt olyan konkrétum, hogy x-éo tanulót a Donászi elvtársék fel akartak venni és csak később tették meg a szükséges adminisztrációs eljárást és mire a vizsgálat volt már korrigálták a hibát. Ennél a kérdésnél felmerül az Oktatási Osztálynak is a felelőssége, tíegtettunk-e mindent azért, hogy a származási arány javuljon? Az 1. 2. osztály aránya lényegesen jobb - ez előtt 2 évvel 2o % alatt volt, de komoly változást csak ujabb 2 éven belül lehet elérni. Az erkölcstan tankönyvvel kapcsolatban ugy gondolom, hogy Vass elvtárs útmutatóról beszólt, legalább is ennek kellene nevezni. Egy kicsit az az érzésem, hogy nehéz volna ezt az erkölcstan tankönyvet megírni. Eddig a különböző utasításokkal, ankétokkal, levelekkel igyekeztünk a problémát megoldani, folyik az erkölcsi nevelés - eredménnyel, de a magam részéről is ugy látom, hogy helyes a pedagógusok olyan igénye, hogy nagyobb segitséget kapjanak, A KISZ felhígulásának a kérdése - ez országos probléma, hera mutatkozik nagyobb aggály, zömmel az 1. 2. osztályosokból tevődnek ki a KISZ tagok. A probléma az, hogy kicsit bátortalanok a KISZ szervezetek. Azt mondják nem ismerik az uj jelentkezőket} félév kell, hogy megismerjék, el tudják bírálni. Ezt már az úttörő korban a 8, osztályban lehetne elintézni, vagy pedig olyan mélyreható elemzés kelene, amely alapján el lehet dönteni a KISZ tagságot. Ez nem könnyű kérdés, de nem jelenti, hogy csak as 1. osztályosokból gyarapszik a KISZ és nőm karrierizmusból adódik a KISZ felvétel. 46- 14 -Pál Vince elvtárs: '
