Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-12-28
iiawitówasMittMeasiriiíiHi^iyKe I l * I- 5 ~ A gimnáziumban az oktatás jelenlegi két formájává#- kapcsolt* . bán „a gyakorlat azt mutatja, hogy a hallgatók igen nagy része életkorától függetlenül olyan beosztásban, illetve akkora megterheléssel dolgozik, hogy képtelen három délutánját iskolában tölteni, másrészt a tananyag olyan nagy, hogy levelező tagozaton heti egyszeri tanítás lehetetlenné teszi á minimális begyakorlást, ilyen körülmények között előnyös lenne a kétféle tagozat egyesítése hetenkint kétszeri bejárással. A meglátogatott órák szakmai és ideológiai szempontból színvonalasak voltak. Nagy különbségek voltak a módszerekben, melyek a felnőtt olc - tatás vonatkozásában még távolról sem tisztázottak. Az esti tagozaton az órák többsége vegyes tipusu, a szokásosnál kevesebb időt„fordítva a számonkérésre és az elsődleges rögzítésre. így• az előadó készség fejlesztése döntően a beszámolókra ás vizsgákra korlátozódik. A levelező órák úgyszólván kizárólagosan uj anyagot feldolgozó „érák. Külső formájuk magyarázat, csak a nagyobb óraszámú matematikánál és magyarnál jut idő néha begyakorlásra. A helyesírás tanításával kapcsolatban nagyon következetes tanári mun' ka folyik. Pl. jó eredményt mutatott az István téren a VIII. osztályokban végzettek mondat elemző készsége, vagy a Lengyel Gyv.la Közgazdasági Technikum I. osztályának példája, ahol a tanár mindig ellenőrzi a házi feladatokat, közösen elemzik, javítják azt, ©/egy a II- osztály -bán az irodalmi■anyag feldolgozása után táblára fölirt összetett mondatot elemeznek közösen. Ezekben az osztályokban jé a helyesírás. A tanárok nagyrésze a feldolgozással kapcsolatban és párhuzamosan táblázatot készít az anyag leglényegesebb részeinek kiemelésével. A gimnáziumban több osztályban a tanárok rendszeres gyakorló órákat tartanak a helyesírási és számolási készség fejlesztésére, továbbá a fizikai és kémiai kísérletek bemutatására.A tanárok általában építenek á hallgatók előző ismereteire, lehetőség szerint bevonják őket a munkába, s ezzel hozzájárulnak a figyelem to ébrentartásához, amelyre az esti órákban ugyancsak szükség van. /Zentai Károly, Lipicsná a gimnáziumban./ Nem zárkóznak el a viták elől, bár az anyag zsúfoltsága kevés időt ad. Viták főleg a szünetekben, folyosón zajlanak, a tanulók szívesen társalognak tanáraikkal és ilyenkor - problémáikat felvetve - különösen őszinték. Az ismeretanyag és szakma kapcsolata legteljesebben a technikumokban valósul meg. Az irányitó szervek gondoskodtak a jó tantorvek elkészítéséről. Ezen a területen sokat javítottak pl. a fizikánál^attértek a technikai mértékegységekre. A tankönyv is ennek megfelelően készült el, igy kevesebb a gépészeti ismereteknél a számítási nehézség. A példákat a tanárok a szakmából veszik. A textilipari technikumban a szakmai .oktatás színvonala megfelelően magas és az ipart teljesen kielégíti. Az általános iskolában ós a gimnáziumban a ha liga tok„szakmai és foglalkozás szerinti összetétele nagyon változatos. A sokféle szint egyeztetése es eredményes hasznosítása csak a kezdeti kérdéseknél tart. Maga a gimnáziumi tananyag is majdnem lehetetlenné teszi egy-egy konkrét I 1 CM"O o ........................................................—------------------------ W ' - -- --| ; * ' •' ' ' I - /
