Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1960-10-05
- 11 - . }//// J\ rf / . ■ ; Azokon a munkatér lile tokén, ahol nagy a rendetlenség legtöbb a balesetek száma, nincs tervtel jesitée, ott a környezet fórjáéi je as embert. Az építőipar területén jobbak lettek volna az eredmények, ha az Épitésügyi Minisztérium nem adott volna ki olyan tervet, amelynek fedezéke nincs. Minden'területen rr gtartottuk a nagy aktívákat. Ezeken az ik tivákon a dolgozok nem a saját problémáikkal foglalkoztak, hanem az üzemet érintő problémákkal, de ahogy az anyagban is fel van vetve - az lenne a helyesebb, ha megmondanánk, hogy az építőipar és a minisztérium között sok a torzsalkodás. Az építőipar másodszor is azt a tervet vitte le, amit a minisztérium adott ki és javasolnám az anyag ilyenforma átszövegezését. Társadalmi tuhjdon védelmének kérdésével taggyűléseken, szabad pártnapokon és különböző értekezleteken foglalkoznak az elvtársak. Ennek a kérdésnek a lényege az elvtársak kommunista munkája lenne a munkaterületeken és ezt nem vesszük észre. Két javaslat a feladatokhoz: 1. Ezt a junius 2S-i határozat is feladatként ir elő. Sok beruházást kap az építőipar. Át kell térni a két műszak bevezetésére, A megszokott- v fa ság még az egy műszak, ebben is elég sok probléma van. "z egy kemény szívás meggyőző munkát követel és jo ha beszélünk róla. Jelenleg az építőiparban a gépek kihasználása |o~4o %. A további gépek beállítása, további beruházásokat követel meg és megköveteli a két műszak bevezetését és ezt erősen alá kell huzni az agitációs munkába. 2. Normák kérdése: - Az egyösszegű utalványozás feltétele a megfelelő tervek és megfelelő költségvetés - ez szintén a junius 29-ig határozatban van. üzemi agitáció kérdése: - a dolgozókkal beszélgettünk, őszintén felvetettünk problémákat, ami az üzem életében van. Ezt megértik a dolgozók mégha az anyagi érdekeikről is van szó, csak őszintén meg kell ve3ik' beszélni és általában az épitőipari dolgozók egyetértenek a párt politikájával. Fejes István et. y Nem értek azzal egyet, amit a Vaus elvtárs faondott, hogy a munkavédelmi agitáció csak a szakszervezet feladata. Helyes, „ha foglalkozik vele a szakszervezet, de, ha mi azt mondjuk, hogy legfőbb érték az ember, akkor ezt nem lehet csak egy bizonyos területre korlátozni, hanem ez az állami szervek, párt és szakszervezet közös feladata kell, hogy legyen. Azt hiszem, hg a balesetek t megnézzük minden egyes vállalatnál, „akkor fe van mód, hogy igen a .Laposan elemezzenek dolgokat és mutassanak rá a hiányosságokra, amelyek akár a konzervatizmusból, akár a könnyelműségből következik be és nemcsak az építőipar területén. Ezt nemcsak olyan szempontból vetem fel, hogy felelősségre lettek-e vonva igazgatók, hanem, ha hathatósan foglalkoznak illetékesek ezzel a kérdéssel, akkor a párt és szakszervezet is eredményesebben tud dolgozni. A felvilágosító és nevelő munkát kell, hogy kövesse a gazdasági . vezetés munkája is. A párt és kormány komoly anyagiakat fordít erre a kérdésre és ha a munls védelmi agitáció nem jó, vagy nincs, akkor ezzel nemsokat érünk el. Farkas László et. Amikor a termelési égitációról beszélünk, akkor pozitívumként kell megemlíteni a korábbi évekhez viszonyítva, hogy a pártszervezetek agitációs munkájának a hangja jelentősen megváltozott. Nincs utasitgatás, • parancsolgatás mint ez 1956 előtt volt. Ezt az emberek szívesebben fogadják és inkább érvényesül a feladatok megoldásában a dolgozók segítése és támogatása. Hiányosságként lehet felvetni, hogy kevés bbé érvényesül a nevelési tendencia ebben az irányban,hogy te vagy a gazdája' ennek az országnak., a munkásoszt. van a hatalmon és felelős vagy eze*“•____________________. ÁU__________________________________________ í - i ■ ...... .. - -. —.. - -4 ■ . ...... ^ T — ’ * -