Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1960-10-05
—hmim irirrinitmm rnrunnrg I | * j f/ / | A n. orma rendez és kérdései — rossz a* •hozzáállás. Rossz és torz a szemlélet, jé fiuk akarnak lenni az üzemeinkben. A munkákat úgy „válogatják össze, a normákat is, hogy egy előre megállapított bérszint biztositva legyen. Ilyen kérdésedben szüklátókörüséggel kell számolnunk, és ha a Politikai Bizottság intézkedése megtörténik, meg kell magyarázni a pártszervezeteknek, hogy erre miért van szükség. Szemléltető agitáció kérdése: -Termeléssel foglalkozó agitáció jóformán nincs. Fgjmek attól, hogy beleesnek az 1956 előtti túlzásokba, amelyek Voltak és inkább nem csinálnak semmit. Osztályok közötti kooperáció: - Azt kifogásolják a pártszervezetek, hogy rengeteg jelentést klrünlc, rengeteg vizsgálatot „tartunk. Elmondták, hogy az utóbbi 5-5 hónapban mennyi jelentést kértünk es mennyi vizsgálatot tartottunk és ezt figyelembe is lehet venni. A szállás-gondnolcokkal kapcsola tban nem „tudok mondani nagyon semmit. Most folyik egy vizsgálat a munkásszállásokon, ott meg lehet nézni ezt a kérdést. dr.Hazai Géza et. fi fa Élet32Ínvonal kérdése: - ez a probléma jelenti® zik úgyis, hogy nagyon sokan vannak külföldön és a dolgozókat foglalkoztatja az a kérdés, hogy Csehszlovákiába*, miért magasabb az életszínvonal. Az anyagnak a feladata az is volt, hogy egy Hangulat felet adjon. Társadalmi tulajdon védelme: a tapasztalat azt is bizonyítja, hogy a pártszervezetek ezzel a kérdéssel nem foglalkosnak eléggé. Ez nem azt jelenti, hogy termelési tanácskozásokon és a gazdasági vezetők nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, de a pártszervezetek nem teszik központi feladatukká azokat a kérdéseket, amelyek felvetődnek egy csomó helyen.. ® 'Módszerbeli kérdések: - Van ilyen igény még akkor is, ha úgy érzem, hogy kevés kerület van, aki annyit ad,mint az V.kerület. Kovács Miklós el. fa A 2. oldalon foglalkozik az aryag azzal, hogy az építőiparban a dolgozók 6o-7o %-a kicserélődött, ezt a számot túlzottnak tartom. Az építőipar nem olyan, mint egy telepitett ipar. Vannak vidéki munkahelyei, vidéki embereket felvesznek amikor a* mezőgazdaságban csendes hetek vannak. Ezt nem lehet egy fluktuációnak venni, és javaso- te lom, hogy ezt a számot változtassuk meg. Szerelőipar kapacitás hiányával kapcsolatban: - itt nem a kapacitásról van szó, hanem arról, hogy nincs meg a munkák folyamatossága. Év végén van a nagy hajrá, év elején pedig töri a fejét ás igazgató, hogy mit csináltasson a dolgozókkal. Az év végi átadás, az átmenő munkák mennyisége nem biztosítja a szakipari vállalatoknak az egyenletes munkát. , , Anyaghiánnyal kapcsolatos kérdések szintén a kapacitás hiányaként mutatkozik. Ragaszkodnak a régi módszerekhez, félnek az újtól. A 44-es Építőipari V. példája szerepel az anyagban, ami tényleg jé, de hogy ne régi módszerekkel dolgozzunk, ahhoz feltételek is szükségesek, amit biz‘ tositani is kell. Vannak helyek, ahol csak hagyományos módszerekkel ■ és anyagokkal lehet csak dolgozni. Munka védelem kérdésében meg kell mondani, hogy elég hiányos úgy a párt mint a szakszerfozet munkája. Sokat költ az állam, de ezeket nem veszik igénybe. Nem minden az, hogy a gazdasági vezetők felelősségre lettek-e vonva,kell, hogy a munkások hagyják magukat meggyőzni. _____________________U _J ~ — - -------~ ------------------------—---------------- —*—--------------------------------------------■—tt------------' — — >' ' '* -
