Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1960-04-06

1|| | .. . áh ■ '■■■.;

: ■ • n. pfj

. í I ( ./

mm /)- mm g

többoldalú technikai képzésben részesül, csak gyorsabb ütemben'

< és a tanulók életkorának megfelelő szinten. A gimnáziumi tanmü-*"

helyekben, - kezdetleges sokszor egyáltalán nem üzemszerű berendezése és felszereltsége ellenére -'a gyakorlati'foglalkozások és tantárgyi oktatás összefüggéseire támaszkodva, hasznosan’és helyesen végzik a politechnikai képzés. Eötvös gimnáziumban,

■i Apáczai Csere János gyakorié iskolában* Más iskolában, az iskolai

tanműhelyekben, kisipari szintén, szalmái előképzés 'folyik, pl.

Eötvös gimnáziumban könyvkötés, asztalosipari, üveg-technikaif A minisztérium tantervét csak annyiban tudják végrehajtani, ©menynyiben ezt a személyi és tárgyi feltételek lehetővé teszik. A valóságos termelés itt jobban megvalósul / az iskolák hasznos '

és szükséges eszközöket termelnek/, ezért a tanműhelyi gyakorlati foglalkozások nevelő hatása is jé.

A gimnazisták üzemi-termelési gyakorlati oktatásában is olyan tanulók vesznek részt, alcik'nz alapfokú politechnikai képzésben egyáltalán nem vettek részt, a hagyományos tárgyak politechnikai jellegű oktatása pedig a helyi körülményektől függően, különböző szintű volt.„Az üzemekben jelenleg dolgozó tanulók az általános politechnikai műveltségűk szempontjából sok felesleges ismeretet sajátítanak el, ezek nem épülnek mindég megfelelő természettudományos alapismeretekre. Az üzemi elméleti oktatás pl. megelőzi ' a rendszerben felépülő fizikai oktatást. Egyes oktatók, pedagógusok szerint az ilyen előlegezett és a technikai ismeretekkel " kapcsolatos elméleti tudás a későbbi tudományos oktatásnak szemléltető sül szolgálhat. Pl. Apáczai Cs. János gyakorié iskola II.

E osztályában. Ez részben igaz ás igy hasznos, részben a tanulók " számára, zavart okoz. az ipari tanulóképzésben az ilyen természettudományos ismereteket n szakma elsajátításához szükséges mértékben es színvonalon rendszeres elméleti oktatás során adják meg a tanulóknak. A gimnazisták most pl. a mozgások mechanikáját később ismerik mint az erre épülő c-lektrofizikát, vagy a szerves kémiát * mint „a szervetlent, /pl. a Veres P. leánygimnázium'alc a Iiobanyax Gyógyszerárú gyárban dolgozd tanulói./

h

Az egymásra épülő ismeretszerzés a tanultak rendszerben történő féltesználása és cz alapfokú technikai ismeretek hiánya miatt, az üzemekben a rendelkezésre álló heti 1 napos munkaidőben a szakmai képzés nem látszik lehetségesnek, illetve sok üzemben érre " nem vállalkoznak. Az üzemek 4 éves szerződést nem kötöttek, fennáll® veszély, hogy egyes üzemek későhb nem vállalják az oktatást így ez félbemarad. Jelenleg - lényegében csak 1 éves tapasztalatunk van - megnyugtató következtetéseket nem vonhatunk le* Az üzemekben — szinte kizárólag a. szülők, os tanárok személyes kapcsolatai révén - baráti,és elvtársi segítséggel, ma leginkább - úgynevezett bct:nitott munkások munkakörére folyik kiképző foglalkozás. Az'oktatás tanmenetei akkor jók, ha n szakmai képzést úgy tervezik, ahogy az ipari tanulók számára tervezték, a gimnazisták menetközben megszerezhető magasabb elméleti alapképzettségét is betervezte. /Pl# az Eötvös gimnáziumban az egyik osztálv az autójavító vállalatnál./ ,

________________34____________j

J 6

r