Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1960-04-06
3 í- 5 -így lcb. egy ha rma d á va 1 rövidcbb idő alatt nyújthatnánk szakmai képzettséget. így is az érettségéig nem érheti cl a szakmunkás szintet. Véleményünk szerint a politechnikai alapképzés általános iskolai biztosítása után, az üzemi gyakorlati képzés nagyobb eredménye várhaté* Ugyanakkor a gimnáziumi oktatás reformja során a természettudományi tárgyak elhelyezését is fontoljuk meg a termelési technikai képzés követelményei szerint és biztosítsuk o tárgyak gyakorlatibb jellegű okatatását. 2./ A mostani tanév tapasztalatai még nem jogosítanak fel arra,hogy ' megállapítsuk: a politechnikai képzés a tanulók hclycscbb pálya-' választásához vezet. Az általános iskolai 4 éves gyakorlati kóp'zés bizonyára közelebb vezeti a fiatalokat a termelő munka megértéséhez, megszeretéséhez. Ma aldg sok még a modern technika, iránti romantikus érdeklődés a gimnazistákban is. Ennél erősebb azonban különösen a kerületünkben a-szülők befolyása és a múlt ^ társadalom szemléletéből eredő, szinte egyértelmű követelése: "Vegyenek fel az egyetemekre". Sajnos igen gyakran ez azt is jelenti: "bármelyik.egyetemre". A jelenleg iskolai műhelyekben folyó politechnikai jellegű gyakorlati képzés nem kcdvcltetl meg a. modern nagyüzemi termelő munkát. Az üzemi gyakorlatok még a kezdeti stádiumban lévén nem alkalmasak arra, hogy hivatástudatra, az üzemi termelőmunka felé elhatározó pályaválasztásra neveljenek. Néhány tanuló a gyengébb tanulmányi eredményük miatt, inkább belenyugszik abba, hogy üzemben fog dolgozni. Mivel sz üzemek és szakmák kiválasztása nem a népgazdaság valóságos és megtervezett szükségletei szerint, hanem” a véletlen személyi kapcsolatok, néhány üzem vezetőinek megértése szerint történik,- és ezt a tanulók és szüleik is tudják - nincs teljes bizalmuk abban, hogy cz a tanulás áz általános technikai alapműveltség részbeni nyújtása mellett, még pályaválasztásra is késztetheti a tanulókat. Mind az iskolai,^mind az üzemi képzés, bekapcsolódva az iskolai tantárgyak politechnikai kopze se be mégis hatalmas mértékben viszik közelebb a tanulókat 10 éves kor tél kezdve a gyakorlati élethez. Megértetik a tanulóifjúsággal, hogy az'iskolai tantárgyak os a gyakorlati termelő munka összefüggnek, éppen ezért, ' mert a tudományok os a természet törvényszerűségei érvényesül- “ nck az iskolában os nz üzemben egyaránt© Az ifjúságban mind erősebb „az a meggyőződés^ hogy a korszerű műveltség nem apáik iskolainál/ anyaga kizárólag, a humán jellegű műveltség magában nem elégséges a ma világában sem a Jájékozódáshoz, sem az crodmánves munkához, az emberi élethez. A tanulók horizontja kitágult és” ennek „ is a következménye, hogy gyakorlati foglalkozások nem, valami csoda folytán, hanem'természetes következményeként az általános színvonalat emelik, sokoldalúbb, életszerűbb érdeklődés kielégítéséhez, a mélyebbre haté tanuláshoz vetetnek. 3./ A politechnikai képzés minden formája a szöveggel foglalkozó tanuló munka mellé, - néha elé - helyezte a gyakorlati tevékenységét, az alkotó termelő munkát. Közvetlen élményből, a gyakorlás, a fáradozás élményéből jut el a tanuló ahhoz a felismeréshez, hogy az emberi társadalom számára értékes dolgot munkával 'v íj ' - 1 ■ r . . '■ l, Ifi - /■..■.! ■ „ 1 • / •
