Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1959-11-11
ír “! , tt •' : I - 5 -Mind. a korábban megtartót-e alapstervi taggyűlések, mind a pártértekezletek tanúságot tettek arról a fejlődésről, mely az' elmúlt 3 esztendőben következett be a pártéletben# A sok kivánni való mellett is javult az ideológiai munka, fejlődtek az emberek, igényesebbek lettek önmagukkal szemben* Rendszeresebbé vált a szervezeti élet, a munka tervszerűbb, elvileg alaposabb lett, csökkent az intrika és a személyeskedés, Hozzá eltebben foglalkoznak a pártszervezetek ; a gazdasági és hivatali munkával, III, r Az eredmények mellett a minisztériumok pártéletében, a hivatali műn! ( . kában hiányosságok és zavaró tényezők vannak. Anélkül, hogy csökkeny teni akarnánk az eredményeket, a munka megjavítása érdekében úgy gondoljuk, szükséges a negatív jelenségekkel alaposabban foglalkozni, A legtöbb pártértekezleten kev r, b f oglalkoztak az ideológiai kérdésekkel, nem elemezték a helyi viszonyoknak megfelelően a jelenlegi ideológiai problémákat. Általában beszéltek az ideológiai kérdésekről, de nehezen tudták felszínre.ho^ni a különbözá téves nézeteket és ezek bátor vitája is elmaradt. A legfőbb alapvető ideológiai kérdések: mint amilyen pld. a hatalom kérdése, a Szovjetunióhoz való viszony, vagy alapvető gazdasági kérdések közül a tervgazdálkodás szükségessége, a szocialista ipa$>^ rpsitás, a mezőgazdaság szocialista ■tszorvezésének kérdése, lényegében tisztázódtak. Ugyanakkor olyan elvi kérdések, melyek a napi politikai élettel állandó kapcsolatban vannak nem tisztázódtak. Elsősorban emlitjük meg, mint egyik legfontosabb kérdést a kétfrontos harcot. Ennek legtöbb helyen nem értik lényegét módszereit és főleg gyakorlati alkalmazását. Nem folyik elemző munka, csak a felszinen levő praktikus kérdésekkel foglalkoznak. Nem látják,.hogy közös a gyökere mind a jobb, mind a baloldali opportunizmusnak. Számos helyen van tapasztalat arról, hogy egyrészt félve a revizionizmus vádjától, eltűrik a helyenként fellelhető szektás nézeteket és módszereket, másrészt nem harcolnak a revizionista nézetek ellen, tartva attól, hogy szektátoknak fognak feltűnni. Ezzel párhuzamosan jelentkezik az az értetlenség is, hogy még mindig' inkább a személyek, mint a téves nézetek ellen harcolnak, 5á __J i (
