Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1959-09-16

§ fii, í I

S á- 2 -I. Általános és középiskólák.

Az alsó- és középfokú oktatásban folyó ideológiai munka'elemzésénél annak különösen erős hangsúlyozása mellett, hogy valamennyi értelmiségi terület közül éppen a pedagógusok közötti ideológiai ^oktatásnak talán a legnagyobb a jelentősége, az i/BzMP Művelődéspolitikai Irányelvei megállapításaiból kell kiindulni. Az Irányelvek megállapítják, hogy a pedagógu- 30k túlnyomó többsége alapvető kérdésekben egyetért a Párt és a Kormány politikájával, de tényként szögezik le azt is, hogy a „pedagógusok többsége még nem marxista. Ebből azt a fontos következtetést vonják le, hogy "....gyermekeink szocialista szellemű nevelését tehát javarészt nem marxista szemléletű pedagógusok végzik. Ez a helyzet hosszú ideig nem tartható fenn anélkül, hogy az ifjúságra káros hatással ne lonne."- , A Pedagógus Pártszervezet 1959. első félévi munkaterve az Irányelvek fenti megállapításaira támaszkodva elsősorban te olyan feladatokat vet fel, amelyek a pedagógusok ideológiai szakmai nevelésével kapcsolatosak, ezenbolül a pedagógus párttagok nevelése, felkészültsége ás helytállása szolgálatába igyekezett állítani a feladatokat.

Bár a pártszervezet a kitűzött feladatokat többségében végrehajtotta, jelentősebb nagy eredményekről még nem számolhatunk be, do ezt a fejlődést nem is lehet türelmetlenül értékelni. A pedagógus párttagság ideológiai színvonalának olymódon kellene emelkednie, hogy a marxizmus-leninizmus tudomá- B.Y.'fote meggyőző erejével a gyakorlat által bizonyított igazságával tudjon harcolni a tantestületeken belül jelentkező gyakran valóban magas színvonalú - nem egyszer jószándéku - idealista nézetekkel. Számban nőm jelentős a pl. szellemtörténeti

iskolán nevelődött pedagógus réteg, de a szellemtörténet jelentős alkot^ai „ismeretének hiányában a marxista világnézet ✓—\

és tudomány igazat velük szemben nem képesek bizonyítani.

Ez a kérdés szorosan összefüggésben all az aktiv, ideológiai munkára képes kommunista pedagógusok szinten személyessé vált problémájával: igen kevés idejük jut a művelődésre, „elmélyültebb elméleti továbbképzésre, ami az emberi magatartásban jelentkező példamutatás és politikai aktivitás mellett feltétlenül szükséges volna az ideológiai munkához.

A pedagógus testületben ismert módon a fentebb átfogóan "idealista nézeteknek" olyan konkrét megjelenési formái ellen kell a harcot felvenni, mint a nacionalizmus, a vallásosság, a munkásosztály vozetőszercpének meg nem értése /munkásparaszt származású tanulok helyzete/ a marxizmus-leninizmus tani tusainak az oktatott szaktárggyal való összefüggésbe hozása, illetve elválasztása stb. Az elmúlt évben folytatott állami ideológiai továbbképzés ezekben a problémákban kívánt és kétségtelenül nyújtott is segítségét. Az oktatás során azonban - ezúttal sem először - kiderült, hogy a pedagógusok között megler