Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1958-12-16
I ■ ' ű éfiX f • A '>0j-5 -A KISZ politikai körök nem tekinthetők teljesen sikereseknek. Itt valószínűleg a körök vezetőinek kiválasztásával v; n baj, mert a KISZ-esek véleménye szerint ezek a körök unalmasak és nem adnak eleget, elég segitséget a KISZ-munkához. III. A KISZ-el kapcsolatos kérdések; A kerületi Párt- Végrehajtébizottság határozatában megjelölt feladatok közül, melyet a KISZ-szel kapcsolatban hozott, - a pártvezetősóg többet megoldott. így a pártvezetőség és a KISZ vezetés kapcsolata nagymértékben megjavult. Czili elvtárs. a kari KISZ titkár, a pártvezetőság választott tagja, jelenleg. Résztvesz a pártvezetősóg munkájában és a pártvezetősóg ilymédon közvetlenül el tudja látni feladatokkal a KISZ szervezetet s módja van a KISZ titkár rendszeres beszámoltatására is» Komolyabb hiányosságok mutatkoznak viszont az állami vezetés és a KISZ kapcsolatában. Ezt neheziti a Dókán, Kádár Miklós elvtárs és Czili elvtárs között méglóvő ellentét* Bár a KISZ munkája sokat javul, Kádár elvtársnak ma is az a véleménye, hogy a. KISZ főleg személyi kérdésekkel foglalkozik és nem elsősorban a hallgatók közötti politikai munkával. Kádár elvtárs ellenfa*' szenvvel viseltetik személy szerint Czili* elvtárssal szemben és nem tartja őt alkalmasnak a KISZ titkári funkcióra. Helyesebbnek tartaná, ha ezt a munkát inkább egy fiatal oktató látná el. /Tudomásunk szerint ez a kívánsága amennyiben teljesül, hogy Czili elvtárs, pártvezetőségi tagságának megtartásé mellett az ELTE KISZ Bizottságában kap'titkárhelyettesi funkciót és a kari KISZ titkári funkcióját Gritz Ida gyakornok kapja meg./ A KISZ részéről ugyanakkor elégedetlenség mutatkozik az állami vezetéssel szemben, nem látnak megfelelő határozottságot az ellenforradalmi és jobboldali beállítottságú hallgatókkal , szemben és helytelennek tartják a Dékán álláspontját, a Kamarából kizárt ügyvédek gyermekeivel kapcsolatban. Megjegyezzük, hogy ilyen kérdésekben vannak nézeteltérések a Dékán és a pártvezetősóg között is ♦ IV. Választási munka; A Jogi-kari MSZMP szervezet tevékenysége a választások élőké szi tésével kapcsolatban nem tekinthető kielégítőnek. fi Lényegében arra szorítkoztak, hogy felhívták a párttagokat, vegyenek részt a területi pártszervezetek választási munkájában. Ezenkivül szerveztek egy agitációs gárdát, mely azonban különösebb aktivitást nem tanusit. Sikeresnek csak az a kiállítás volt mondható, melyet az egyetemi hallgatók jelenlegi helyzetét hasonlították össze a Horthykorszak diákjaiéval. A választási munka elhanyagolását az egyetemen azért is tartjuk súlyos hibának, mert a diákok túlnyomó része a párt számára osak az egyetemen érhető el és igy a vált sztásokkal kapcsolatos meggyőző munka a jogi-kari diákság nagy részét érintetlenül hagyta. V. Pártösztöndijasok; A Jogi Karon tanuld jelentős számú pártösztöndijas az egyetemi pártszervezet komoly erősítését jelentette. Ezek a szilárd nagy tapasztalattal rendelkező elvtársak pozitiv hatással voltak a pártmunka alakulására és a diákok hangulatának formálódására. ' A Jogi Karon kialakult helyzet a pártszervezet megosztottságq^azonban szükség-szerüon gyengítette munkájuk eredményét. Az elkeseredett csoportharc körülményei között a pártösztöndijasok sem tudnak egységes álláspontot képviselni. Ezek az elvtársak látják a pártegyság hiányának súlyos következményeit, de nem látják világosan a megoldást, mindnyájan ós ezért egy részük az egyik vagy másik csoportot támogatja, több kevesebb fenntartással. A kialakult helyzetben bizonyos ellentétek alakultak ki a pártösztondi jasok körében, is'pl. egyrészt Molnár L'ájos elvtárs, a II. évfolyam pártbizalmija, másrészt Kántos, Vállas és Murányi elvtársak között. A pártösztöndijasok még ilyen körülmények ----------ő t ORSZÁGOS LÉVÉ! TÁR ! i
