Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1958-08-26
] / // I ■ Ami engem közelről érint ez a Kossuth Kiadó - ami nem illeszkedik bele ide. A Kossuth Kiadó előnyösebb helyzetben van káder ós egyéb szempontból a többi kiadókkal szemben* Éppen ezért a Kossuthnak„is^ meg van a maga történelme - egyik másik következtetés nemcsak sértő, hanem elhibázott. Azt nem lehet mondani, hogy a Kossuthban nincs kommunista mag. Azért is furcsa ez a következtetés, mert az előző anyagban erinek az ellenkezője volt, ahol az égig dicsérték az itteni politikai helyzetet. Ez után a vita után nagyon furcsa volt ez az anyag. Csak azonos profilú kiadói vizsgálat alapján lehetne általánosítani. A hiba abbéi adódik, hogy fcagyon nagy a különbség az egyes vállalatok között A vizsgálat területét jobban meg lehetett volna választani. Ezt az anyagot meg-mutattam a mi párttitkárunknak ós amit elmondtam ós elmondok az az ő véleménye is. 4 Elvileg nem értek egyet azzal, ami a Budapesti Pártbizottság határoza tában van, mert félreérthető - a vizsgálatot folytató elvtársakat nem hibáztatom azért, mert ilyen következtetéseket vontak le. Nem értek azzal egyet, hogy az állami vezetőket egy százalékra is mentesítsük a politikai felelősség alól. Minden kiadóra elmondható, hogy az igazgató személyén múlik, hogy a párt politikai irányvonala érvényesül-e a kiadónál vagy sem. Ahol az igazgató személye ezt nem biztosítja, ott a pártszervezet nem tud eredményt elérni. Ezek a kérdések a kiadó politikai munkájának az egészét nagymértékben befolyásolják. A pártszervezet ott tud jólharcolni, ahol az igazgató támogatja a harcot. A határozat szembeállítja a pártszervezetet az állami vezetéssel. A káderekkel valé ellátást lent a vállalatoknál szükségesebb megerősíteni, mint az állami vezetésben fent. A pártirányitás érvényesülése azon múlik, hogy milyen a viszony az állami és pártvezetőség között. Ez azért is nagyon fontos, mert lényeges, hogy a vezető emberek résztvegyenek a pártirányitásba. Mi tudjuk, hogy milyen szerepe van annak, hogy ha adminisztratív és segéd munkások igyekeznek irányítani képzett elvtársakat. Az ellenkezője fordított hatást vált ki. Mindenütt el kellene érni, hogy a legfejlettebb vezetők résztvegyenek a pártvezetőségben. A káderproblómához: Nagyon súlyos kiritkát kellene az anyagnak gyakorolni a mindenkori állami és más vezetés felé, mert azt hiszem minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy rendszeres utánpótlásképzés nem folyt. A kiadók szociális összetételéről ha készítenénk statisztikát nagyon furcsa kép alakulna ki. Nem törvényszerű, hogy a helyzet igy alakult. Magára hagyták ezt a területet. Egy kicsit lerakodóhely volt a könyvkiadás. Nem véletlen az ami az ellenforradalom előtt ós alatt bekövetkezett a könyvkiadóknál. Az a helyzet, hogy ma sem megoldott kérdés a könyvkiadók szakmai utánpótlásképzése. Igaz, hogy több követelmény van ezen a vonalon, de kiderült, hogytöbb probléma vetődik fel: az egyetemen a könyvkiadás területére irányított fiatalok nem váltak be.' Ez a káderpolitika azért veszélyes, mert a kiadói munka elemi tapasztalatainak a megszerzéséhez hosszú évek kellenek. A nagy káderváltózás nagyon sok kárt okozott. Nincs biztosíték arra, hogy fiatal, tehetséges káderek gyökeret verjenek. \ Mi keressük a módszereket a hibák: kijavítására. A Kossuth Kiadó ügy.Próbál változtatni, hogy elkezdjük az egyetem első événél ós öy éven átsegítünk nehány fiatalt azzal a perspektívával, hogy ők a kiadói területre fognak jönni. Ez az elképzelés a felsőbb szervek egyetértésével találkozik. Szociális szempontból jelenleg tűrhetetlen a helyzet a magyar könyvkiadás területén. Véleményem szerint több párttitkárt meg kellett volna hivni .to— ... r
