Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1958-08-26
M Azt kell biztosítani, hogy a párttitkár elvtársak a 6 hetes titkári tanfolyam anyagát vigyék tovább. Sokkal helyesebbnek tartanám, ha az elvtársak olyan módszereket néztek volna, hogy pl. a Magvető Kiadónál milyen révizionista jellegű könyvek szerződését bontották fel, vagy milyen módszerekkel segitik a káderkérdésben a kiadókat. Javasolom, hogy a kerületi Végrehajtóbizottság ne fogadja el a javaslatot, ami az anyagban van, hanem arra kötelezze a brigád tagjait, hogy egy külön vizsgálat ala ;ján az egyes könyvkiadóknál vizsgálják meg, hogy milyen módszereket lehetne alkalmazni ős ezt nézzék meg a többi kiadóknál is. Propper elvtárs: Ismerem az összes kiadók életét. Azt a következtetést kellett levonni, hogy ami az egyik kiadónál jd, az a másik kiadónál nem mindig alkalmazható. Vannak olyan dolgok, amelyek átvihetők, de általábangyakorlati sikon nem vihető keresztül. Pl. ami jó a Magvetőnél, azt egy másik kiadónál helytelen lenne egy pártbizottsági határozatba lerögzíteni. Itt konkréten megállapítottuk, hogy ott hogyan folyt to a harc a szerződések felbontása körül, - vagy milyen személycseréket hajtottak végre. De ugyanakkor a Műszaki Kiadónál'a pártszervezet nem harcol a személyi intrikák ellen stb. De a fentiek nem vonatkoznak a Mezőgazdasági Kiadóra. Az anyag összeállításánál sok nehézséget okozott a kiadók sokfélesége. A határozat a pártélet előbbrevitelét célozza. A Közgazdasági ós Jogi Kiadónál nagyon jól helytálltak az ellenforradalom idején. De vannak kiadók, ahol a pártszervezet egyhelyben topog. A különböző kiadók különböző szinten vannak. Arra gondoltunk, hogy nem kötelező jelleggel egy mellékletet készítünk, amelyből minden vállalat kiveszi a maga részét. Kereszte-s elvtárs: Egyetértek azzal, hogy^ez az anyag nagyon általános. Ez magában hordja az összes hibalehetőségeket. Mi helyenként ráismerünk magunkra, más helyen nem. Ahol négy kiadó vizsgálatáról van szó, helyes volna 7 megjelölni mindenütt a kiadó nevét. A legfőbb problémánk az állami és pártirányitás kérdése. A 8. pontban azt mondja a Budapesti Pártbizottság, hogy irányitó a vállalat igazgatója ós a pártszervezet. Ezt nem értem, hogy az igazgató nem felelős politikailag a vállalat munkájáért. A kettősséget itt nem értem. Ki kellene mondani, hogy a pártszervezeteknek az a feladata, hogy ha a vállalat vezetősége nem hajtja végre a párt politikáját, akkor' azt harcolja ki és kezdeményező szerepe van a helyi dolgokban. Nekem bántja a fülemet, hogy a Műszaki Kiadónál személyi ellentétekről és intrikákról van szó. El kellene dönteni, hogy itt BxszKHáijtk nem személyi, hanem politikai ellentétek vannak. Nem hiszem el Tamás elvtársról, hogy személyi dolgokról harcol ott a Műszaki Kiadónál. Ezt alaposan meg kellene nézni. A káderkérdésekkel kapcsolatban: itt a pártszervezeteknek nagyon nagy szerepét látom. Vass Henrik elvtárs: Az anyag általános és sok helyen indokolatlanul általánosít. Nagyon nehéz egy ilyen jelentést a kiadói munkáról összeállítani úgy, hogy nem azonos tipusu profilú kiadóknál kö?ös nevezőre hozzunk bizonyos határozatokat, feladatokat. Ahány kiadó, annyiféle probléma.- 5- | r
