Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1988-04-19
•$i Ili p|l Ste. I 911- 45 -; Amit én most mondani szeretnék, szeretném,^ hogy lássák, hogy miért kerül sor a pártértekezlet összehívására es mi annak a napirendje. Tehát kezdődött azzal, hogy a párt megújításával kapcsolatban már két és félévvel ezelőtt összeállítottak egy bizottságot,amelyben elsősorban teoretikusok vettek reszt . És két évig dolgozták ki azt a tervezetet, ami országos vitára került. A KB az országos vita alapján helyezkedett arra az álláspontra, hogy figyelembe véve a felszólalásokat, javitani kell ezen a tervezeten, állásfoglaláson,^ és akkor tűztek ki, hogy pártértekezletet kell összehívni, és hogy a pártértekezletnek mi legyen a napirendje. Sokáig a KB-ban vita volt arról, hogy egyáltalán szükség van-e a pártértekezletre, vagy pedig egyszerűen azt a gyakorlatot folytassak,^amit korábban, hogy a két kongresszus között egy ilyen felező, kibővitett KB ülésre kerüljön sor. De minthogy felmerült, hogy lényeges személyi kérdéseket is meg kell oldani, és ez a pártértekezlet 3. napirendi pontja, tehát igy merült fel, hogy helyesebb pártertekezfi letet összehívni és nem kibővitett KB ülést és ennek mi legyen a napirendje. Ez is hosszú ideig vita tárgyát képezte. Abban állapodtak meg, hogy az 1. napirendi pont a párt megújítása, ..................., valamint a személyi kérdéseknek az eldöntése. Ha abból indulunk ki, hogy mi a napirend három pontja, akkor ez már világossá teszi, hogy mire kell koncentrálnunk. És igy Fukász elvtárs nagyon helyesen vetette fel, hogy nem lehet ebbe mindent belegyömöszölni. Én voltam üzembe, ahol felvetették, hogy miért nem szólunk a nagyüzemi munkásokról, a másik üzemben azt vetették fel, hogy miért nec szólunk a parasztságról és sorolhatnám mennyi millió kérdést vetettek fel, mintha kongresszusra készülnénk. Észre kell venni, hogy ez nem kongresszus. Még csak nem is olyan értelmű pártértekezlet, aminek történelmi jelentősége van, mint ahogy ez előfordult a júniusi az 1957. júniusi pártértekezletnek történelmi jelentősége volt, ahol két frontos harcban kellett eldönteni, hogy a szektásság ellen és a revizionizmus ellen nagyon határozottan állást kell foglalni és ennek a két frontos harcnak a szellemében kell a konszolidációt megválósitani. _ Ennek a fi pártértekezletnek nem ilyen történelmi jelentőségű céljafe vannak, és ezért Grósz elvtárs és Berecz elvtársak is és többen is hangsúlyozták, hogy ne várjanak ettől a pártértekezlettől túl sokat, mert akkor csalódni fognak. Nem szabad, hogy olyan hangulatot teremtsünk, mintha ez a pártértekezlet meg tudná oldani az összes súlyos problémákat, amellyel sajnos ebben a pillanatban a párt szembenéz és igyekszik ebből a nehéz helyzetből kijutni. Most nem ezzel a jjártértekezlettel kezdődik a dolog. Hát a reformok már megkezdődtek. Hát van kormányprogram, vagy ahogy helyesen utalt Fukász elvtárs KB határozat, tehát itt egy folyamatról van szó, bizonyos reformokért már küzdünk és ezeket ki kell terjeszteni sokkal szélesebben, ahogy erre a helyes felszólalások is rámutattak. Sziklai elvtárs is, mások is.^ Tehát arról van szó, amit lehet oldjunk meg ezen a pártértekezleten, de minthogy hosszabb idő kell ahhoz, hogy minden kérdést alaposan elő tudjunk készíteni, ezért a valóságos, széles körű állásfoglalás, az bizony a kongresszusra vár a XIV. Kongreszusra. És nem lehet a XIV. kongresszus előtt minden kérdést megoldani. ;; [| f| h j ^ ; ;;©7 tótó -te©©©.?© © ©://©te©'©©? te .© /: ©; ...: ©■-©.. . ‘ r.
