Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1983-04-27
Megismerve a KB határozatát, Kádár elvtárs előadói beszédét, és most már a kerületi Pártbizottság határozatát, az elmondott tájékoztatót is, engedjék meg, hogy néhány gondolatot en is hozzátegyek a KB félidős értékeléséhez. Azzal az elsődleges céllal, ami a szóbeli beszámolóból is kitűnt, hogy a mai partbizottsági ülésünknek nem az az alapvető célja, hogy joleso^ érzéssel elmerengjünk az elért eredményeken, hanem hogy tevékenységünk kritikus elemzésével hozzásegítsük magunkat is ahhoz, hogy az elkövetkezendő időszak feladatait is becsülettel es az eddigieknél magasabb színvonalon teljesíteni tudjuk. ^ A KB ülését követően az igazságügyi apparátusban országos értekezleten foglalkoztunk a XII. kongresszus határozataiból az igazságügyi szervekre háruló feladatok végrehajtásáról, es a KB határozataiból adódó feladatokról. Sok szó esett a gazdasági élet kérdéséiről. Ami minket jogalkofa tókat és jogalkalmazókat leginkább érint ezen a területen, az a gazdálkodás törvényes rendjének megszilárdítása. Ezekkel a kérdésekkel sokoldalúan foglalkoztunk. ^ A szerződéses rendszer jobb működtetése, a szerződési fegyelem megszilárdítása érdekében bírósági tapasztalatok alapján több irányú intézkedéseket kezdeményeztünk. A bíróságainkon évente 11-12 ezer gazdasági per indul, ez a _ mennyiség a gazdálkodó szervezetek szerződéseinek csak elenyésző részét érinti, és ezen felül jelentős része gazdaságpolitikai szempontból csekélyebb jelentőségű. Ebből adódik, hogy igy a gazdasági folyamatokat a bíróságok csak részben tudjak áttekinteni, és lehetőségeik a jogpolitikai követelmények érvényrejuttatásában korlátozottak. Felhívtuk bíróságaink figyelmét, hogy a gazdasági bíráskodás időszerű és törvényes, a gazdaságpolitika-rjogpolitika elveit figyelembe vevő Ítélkezéssel gyakoroljon pozitiv befolyást a gazdálkodó szervek ezirányú tevékenységére. E pozitiv befolyásolás érdekében feltétlenül szükséges az is, hogy szignalizációs lehetőségeikkel jobban éljenek a bíróságok. Napjainkban jogosan állnak az érdeklődés homlokterében gazdasági életünk kérdéséi, ez azonban nem vezethet oda, hogy a jogalkalmazó-jogalkotó szervek ne foglalkozzanak olyan társadalmi problémákkal, amelyeket észlelnek az Ítélkezési gyakorlatban, a jogéletben. Tagadhatatlan, hogy a magyar társadalom alapvetően egészséges, szocialista elveinknek megfelelő irányban fejlődik. De az is tagadhatatlan, hogy ez a társadalom nem mentes ma még a belső feszültségektől, elleatmondásoktól, a negativ jelenségektől. Ilyen negativ előjelű társadalmi problémaként tartjuk számon pl. a bűnözést, az alkoholizmust, a válások magas számát, tehát a családok egy részének széthullását. Nem kivánok ezzel részletesen foglalkozni, csak egyes, különösen kedvezőtlen jelenséggekkel, pl. a társadalomra nezve különösen veszélyes büncselekmény-fajták közül némelyek száma szaporodik; erőszakos bűncselekmények, a fiatalkorúak bűnözése, a vesztegetések és csalások, "toto-botrány", néhány korrupciós bűncselekmény. Ezekre a politikai szervek figyelmét fel kell hivni. A bűnözés szerteágazó okai közül külön kell emelni az alkohol szerepét. Ezek a jelenségek arra intenek bennünket, hogy minden eddiginél hatékonyabb erőfeszítéseket tegyünk a magunk igazságszolgál' I___________h 1 Körmendi Anna elvtársnő l ... . / . .4