Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1983-04-27
tatási eszközeivel a bűnözés visszaszoritása érdekében, feltárjuk az okokat, amelyek fokozatos megszüntetése az egész társadalom összefogását igényli. Az alkoholizmus általában ismert. A gazdasági ágazatokkal próbálunk olyan intézményt létrehozni, mint Nagyfa, ahol jó az arány: 40 % nem esik vissza. A családi kötelékek kérdéséről szeretnék néhány szót szólni. Ez szorosan kapcsolódi azokhoz a gondolatokhoz, amelyeket az ifjúságról, és a család védelméről a KB ülésén Kádár elvtárs elmondott. Ez egy olyan társadalmi probléma, amely a mi munkásságunkat közvetlenül is érinti. Valamennyien jól ismerjük, hogy hazánk előkelő helyet foglal el a világranglistán a válások, illetve a csonka családok tekintetében. A válások okait kell kutatni. Ilyen okkutatás rendkivül széleskörűen már folyt. A következő eredményre jutottak: az italozó életmód, a tettlegesség, a veszekedések, az érzelmi elhidegülés, a rossz lakáshelyzet stb. szerepelnek az okok között. Az elsődleges okokat, elsősorban a társadalmi tényezőket kell megismerni. Világszerte az iparosodás kiterjedésével nőtt meg a válások száma. Az extenziv iparosodasfa sál tömegessé válik a nők munkábaállása, megváltozik helyzetük.^ Ide kívánkozik az az érdekes adat, hogy 10 évvel ezelőtt a bontóperek 56 %-át indították az asszonyok, az elmúlt évben viszont már 68 %-át. Az iparosodás, az urbanizáció mint jelenség következtében nagy népvándorlás indul meg, felbomlik a hagyományos család, az uj környezetbe kerülök néha fizikailag is elszakadnak egymástól, de a több évszázad alatt kialakult érték- és szokásrendtől mindig elszakadnak. A mai divatos szóval élve identitászavar keletkezik. A birói jogalkalmazásban is van mit javítanunk. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a birói jogalkalmazás fogyatékosságának egyik alapvető oka az is, hogy nem mindig a legjobb erők dolgoznak e területen, de a tehetséges birák egy részénél is hiányzik az ehhez az ügyszakhoz nélkülözhetetlen élettapasztalat. Ez a gondolat átvezet minket apparátusunk egy másik olyan problémájához, amelyet ugy tűnik, évek cta nem sikerült sem saját erőből, sem felsőbb állami és politikai szerveink támogatásával megoldani. Nevezetesen azt, hogy a nemek aránya bíróságainkon különösen az utánpótlásban nem megfelelően alakult. Távlati célként tüztük ki az optimális 50-50 %-os _ férfi-női arányt, ezzel szemben jelenleg bírósagainkon 52 % a nők fa aránya. Véleményem szerint a pedagógusi pályához hasonlóan a birói is tipikusan női értelmiségi pályává alakul át. Mik ennek az Okai? Az alacsony fizetés párosul a viszonylag kötetlenebb munkaidővel, a jogász férfiak a magasabb jövedelmű állásokra pályáznak. A nők egyenértékű birák a férfiakkal, mégsem kívánatos, hogy az elnőiesedés folytatódjék, ennek két okát látom: az egyik a szervezeti, a másik társadalmi-politikai követelmény. Ide kapcsolódik Hernádi Miklós cikke az Élet és Irodalom ez évi februári számában. A cikk többek között azt kifogásolja? hogy a bíróságok az esetek 90 %-ában a gyermeket az anyánál helyezik el. Nyilvánvalóan ez helytelen kifogás, statisztikánk is bizonyítja. Ezt azonban összefüggésbe hozza a biróság összetételével. Pártbizottságunk csak ezután fogja levonni a következtetéseket a KB ülésről, a feladatokat, amelyek a mi specifikus területünkön kell érvényesíteni. |-7 i . . ... /
