Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.10.a/3)

1977-01-11

OttMiMtoMMHMMitM&MMSH fi ' M I *i I > ' i , Farkas József et. a VOLÁN 1.sz.Vállalat P.B.titkára: Kedves elvtársak! Vállalatunk pártbizottsága 1976. dec. 28-án jóvá­hagyta a vállalat 1977. évre szoló gazdálkodási programját. Megálla­pítottuk, hogy az 1976. évi tevékenységünk iránya megfelelő volt, össz­hangban volt a P.B. gazdaságpolitikai intézkedési tervével, valamint összhangban volt az V. ötéves tervvel is, melyet közel egy évvel koráb­ban szintén jóváhagytunk. Azt is megállapítottuk, hogy az 1977. évi terv is megalapozott, reális és a pártbizottság sajátjának tekinti. Felhív­tuk a párttagok figyelmét, hogy mindenki a legjobb tudása szerint dol­gozzon emel? megvalósítása érdekében. Engedjék meg, hogy néhány gondolatot szóljak arról, hogy milyen tények és információk birtokában jelölte ki a pártbizottság gazdaságpolitikai intézkedési tervében a célok megvalósítását. Arra igyekeztünk a célok és feladatok meghatározásánál, hogy az a párttagság helyeslésével talál­kozzon. A célok és törekvések összhangban vannak a K.B. 1976. dec.1-i határozatával. Figyelemmel voltunk arra, hogy a népgazdasági irányok és arányok várható alakulása megjelenik-e a tervcélkitüzésekben és a ter­vezés demokratikus módszerekkel történt-e? Engedjék meg, hogy elmondjak egy beszélgetést, amely akkor folyt le amikor arról volt szó, hogy van r kerületben olyan vállalat, ahok már harmadizben tárgyalják a tervet a dolgozákkal. Kialakult egy olyan vélemény, melynek lényege az volt, hogy fa a tervkészités egy folyamatos, hosszú időszakot magában foglaló munka. A másik fő gondolat, melyet ezzel összefüggésben szeretnék elmondani, hogy a tervkészitésnek nincs olyan fázisa, amely ne igényelne demokra­tikus vonásokat. Tehát az információk gyűjtése és azoknak a tervekben való megjelentetése, valamint az arra való mozgositás csak együttesen biztositja a célkitűzések megvalósitását. Annak bizonyítására, hogy a dolgozók hogyan teszik magukévá a tervki­­tazések végrehajtását, mennyire érzik magukénak, érzik és keresik a módot a jobb munkaidő kihasználás érdekében, elmondom a következőket: Pl. az egyik termelési tanácskozás alkalmával az egyik régi szállító­munkás felvetette és elmondotta, hogy hosszú évtizedes munkája során eddig még mindig azt tapasztalta, hogy mindig az ember megy az eszköz-höz pl. vasúti kocsikhozm ami nagyon sok élő munkát vesz igénybe, nem lehet­ne-e ezt forditva csinálni. Ebből a meggondolásból kiindulva szerveztük meS ugy a szállítást, hogy pl. darabáruszállitás csak a Nyugati p.u.-ról lesz, és az egyéb szállításokat szintén egy-egy pályaudvarra összpon­­tositottuk. Ifjúsági parlamentünkön felvetődött, hogy a vállalat a gépkocsivezetők­kel az eszközeink jobb kihasználása érdekében kössön/, szerződést olyan értelemben, hogy a gépkocsivezetők kocsiaikat felujitás nélkül nulla­értékig használják. Ezért, teljesítés esetén 6-11.000 Ft-ig terjedő egyszeri jutalmat kaphatnak. Ennek feltétele természetesen a megfelelő karbantartás és az, hogy a gépkocsivezető sajátjának érezze kocsiját. Bármennyire szorgalmaztuk azonban a szerződéskötésnél a fiatalok aránya 40%-nál nem ment feljebb. Miután megvizsgáltuk mi ennek az oka, kitűnt, hogy az uj gépkocsikat, melyek fő feltételei a szerződés kötésnek, rend­szerint az idősebb gépkocsivezetők kapják. így a fiatalok felvetették, hogy e mozgalom felett a védnökséget nem vállalják, mert nincsenek biz­tosítva a lehetőségek,da azt elvállalják, hogy igyekeznek minél több szer­ződést kötni. Véleményünk szerint a tervezés demokratizmusa ott kezdődik, amikor a terv­időszakot megelőző különböző szintű tevékenység tapasztalatait, a válla­lat adott helyzetét,,mind a szakemberek, mind a különböző üzemi fórumok a gazdasági vezetés különböző fóruami összegyűjtik és felhasználják a ter\/ kialakításánál. Utána megindul az általános tájékoztatás, és igy minden k r

Next

/
Thumbnails
Contents