Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1968-01-16
tanácskozásán, olyan nagy üzemek igazgatói voltak ott, mint pl. a Lenin Kohászati Müvek. A vállalatok igazgatói elmondták,hogy nincs a kezükben a kbhászati anyagok árjegyzéke, nem tudnak kalkulálni. Hasonló panasz van a gyakorlati életben arra, hogy a magyar import mechanizmus, a magyar import rendelést nem intézik el az illetékes szervek. A beruházási javaslatok a tavalyi időről áthúzódtak és legyen ebben a kérdésben sürgős dön - tes, de ezt szóvá kell tenni, mert a vállalatoknál ez mint kérés jelentkezik. Kooperációval kisebb, az anyagellátással növekvő problémák vannak. A-vállalatok árfelhajtó törekvést tapasztalnak és ezt mindegyik elmondja a másikról. Van olyan jelenség is, hogy a kohász vállalat az év végére igazol vissza, hogy sürgősségi feladatért szállítson márciusban. Van olyan jere lenség is, amelyikkel szemben fel kell lépni politikai munká -val. Mindennek ellenére, kérem, hogy ne tekintsenek ünneprontó_ nak, mert az a tapasztalatunk, hogy a gyárak lelkesen fognak ehhez, jónak tartják a mechanizmus modellt. Biró Vera elvtársnő: A 7. ponthoz szeretnék hozzászólni, annál is inkább, mert a jelenlevők közül bár szorgalmasan jegyzeteltem, keveset értek a mechanizmushoz. Az 1. pontnál indulnék el. A KB. által meghatározott 3 területről indulnék el, ahol átmeneti feszültség van, ellentmondás tapasztalható. Nagyon fontos ennek a 3 helynek a felimserése. A 3 fő területen mutatkozó feszültséget megpróbáltuk rendeletekkel fdoldahi, mivel az uj mechanizmusnak az a feladata, hogy ezeket a feszültségeket feloldja. A feszültségek nem üzemeken belül jelentkeznek. A figyelmünket azokra a feszültségekre kell kiterjeszteni, amelyek az adott üzemen belül jelentkeznek. Érdemes volna ezekkel a 7—pontban bővebben foglalkoz— fe ni. Deék elvtársnő szóbeli beszámolójában ezeket említette. A kerületi Pártbizottság feladatai között bővebben kellene foglalkozni ezzel és a párttitkár elvtársakhak segítséget kellene nyújtani. . .. ., Néhány példát szeretnék elmondani. Valóban máris ütközik a vállalati érdek a vállalatban lévő kisebb kollektívák érdekéivel és a kisebb kollektívákon belül az egyén érdekeivel. Az embereket a nyereségrészesedés nem érdekli, hanem a külön prémium. Ilyen — kor mit tesz a párttitkár ? A ?• pontban nemcsak azzal kellene foglalkozni, amivel itt foglalkozunk, és akik többet foglalkoz - nak ezzel, azoknak meg kellene nézni, hogy mit kellene még hozzá tenni.Talán itt lehetne kitérni mégegy kérdésre, az információ különböző szintjének konkrétságára, a felülről leföé és a lent - ről felfelé való kérdésekre. P I i I 1
