Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1968-01-16
Deák elvtársnő beszámolójával és az intézkedési tervvel egyetér - tek. Néhány kérdéshez szeretnék hozzászólni, amit Deák elvtársnő emlitett és a vita során merült fel* Ezek a mechanizmus ellent - mondásai. Nem értek egyet azzal, hogy az átmeneti feszültségek, amelyek a népgazdaság különböző szektorai között létezhetnek, v&gy népgazdasági és vállalati érdekek, vagy egyes dolgozók kö - zött létezhetnek. Ezek már korábban is léteztek, és ezek egyre égetőbb módon léteznek. Az állandó tervfeszités, ami/ a vállalati tartalékot nem tudta felszínre hozni és a vállalati önállóságot nem tudta létrehozni. A mostani ellentmondások más jellegűek. ^ A mechanizmust a gyakorlatban tökéletesíteni kell. A másik, hogy a mechanizmus modellnek a természetéhez tartoznak azok a részek, amelyeket meg 1®11 tölteni élettel. Arról van szó, hogy a mi mechanizmus modellünk nem egy piaotörvény, hanem az állami aka - rat is érvényesül, amit a pártnak az akKtata fejez ki. A meoha - nizmus igy teljes, hogy van piac, ösztönző rendszer és van népgazdasági rendszer. Feszültségeket oldanak fel, mert feszültségek keletkezhetnek é^, ha azt gyakorlati módon megtudják oldani, nem is nagy baj, hogy feszültségek keletkeznek, mert ezeket meg lehet oldani. Egy megjegyzés hangzott el, a nagy nyugalomnak a kérdése. Azzal egyetértek, hogy a kapkodásnak mnos értelme, de nem kell nyuga - lomnak lenni a népgazdaságban. Az emberek gyakorlati energiáit fel kell szabadítani. Elhangzott az is, hogy a külkereskedelemmel kpcsolatban nem lehet tudpi, hogy mit keresnek. Ez rossz dolog, mert ha a vállalatok nem tudják, hogy mit keresnek és mennyit keresnek, ez a mechanizmust fékezi. A vállalat a dolgozók számára nyereséget biztosítson. Köves elvtárs részéről említés történt a közös piac mechanizmusáre ról, hogy ez hasonlít a mechanizmusra. Felhívnám a figyelmet,hogy számunkra is útmutató és ezt Köves elvtárs tudja, mert neki a husexportnál a legkülönbözőbb problémái vannak, ami a közös piámnál kapcsolatos. A közös piac állami szervek hatalmas állami támoga - tást adnak és beleavatkoznak a termelők ügyeibe. Olyan viszonyokat teremtenek, hogy elősegitségk a közös piac exportját. Tőkés államok csinálják azt, hogy a gazdasági hatalmat mozgósítják a cégek üzleti haszna érdekében. Másik példa arra, hogy közismert az, hogy Johnson három külügyminiszterhelyettesét elküldte Nyugat-Európéba, hogy tiltakozzanak Nyugat-Német országban az uj adórendszer e}Llen. Francia és német exportot államilag támogassák. A tőkés államok, ahol szabadverseny van, ilyen módszerrel hatalmas eszközöket dob be, hogy támogassa az exportot a közös piac. ilyen kérdésekben mi sem maradhatunk le az uj mechanizmusban. A$ engedélyezési rendszer a magyar állam kezében a legfontosabb fegyver lesz. A magyar termelőknek az érdekeit védjük. Visszatérnék a nyugalom gondolatához. Kevésbé van remény a nyugalomra. Azokat a programpontokét, amelyeket régen napirendre tűztünk, itt van a mechanizmusban, amelyeket meg lehet valósítani. Most 2 százalékos a tőkés gépexpor - tünk, amikor ilyen hallatlan nehézségeink vannak a mezőgazdasági exportban. A gépipari vállalatainknak erőteljesebben kellene dolgozni azért, hogy a tőkés gépexport erőteljesebben növekedjék. t Rédei elvtárs: r
