Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1968-01-16
I I része. Még most kell formálni a vállalatokhoz való viszonyt stb. Meggyőződésünk, hogy ez igen nagy tanulást, tapasztalatszerzést és munkát igényel. Ebben az időszakban étmeneti feszültségnek nevezném ezt az időt, egycsapásra nem változik meg a szokás, a gondolkodás, nem leszünk okosabbak, ezért ellentmondásos helyzetben kell dolgoznunk. Ezzel kapcsolatban néhány példát hadd mondjak el. Ismerjük a gazdasági élet problémáit, de azt is tudjuk, hogy a piac nem jön létre magától, ezért szükséges, hogy felsőbb szervek segítsenek. Azért mondanám ezt, mert mig a felsőbb szervek ebben a tevékenységben eljárnak, meg lehet, hogy visszakanyarodnak a régi vezetési rendszerhez. Gyakorlatilag nagyon ellentmondásos helyzetben kell megtalálni a munka - módszert. A kohó- és gépipari ágazatban olyan a helyzet, mint ahogy szafe mitottuk. De nem lehet ugy gondolkodni, hogy a szovjet érc jo ós olcsó is, jobb is olcsóbb is mint a mienk, ezért hozzuk be re a szovjet ércet, mert ha behozzuk^ móg mindig olcsóbb, mint ha mi állítottuk volna elő. Igen ám, de mi lesz a 200 bányász - szál Rudabányán. Szeretném ugy fogalmazni ezt a türelem kérdést. Türelmesnek kell lenni, mert kisebb-nagyobb problémák bekövet - keztek, nem kell azonnal elveszteni a fejünket, ehhez kell a türelem. Az elmúlt héten az igazgató elvtársakkal megbeszélést tartottunk a mechanizmus beindulásáról. Rendkivül sokoldalúan elmondták az igazgatók a véleményüket, bizakodtak. De van ben - nük olyan hangulat, hogy kiosit feszesre sikerültek a szabályozók, a fizikai dolgozóknál ez a kérdés még nem jelent meg. Egy nagy rétegnek az a gondolkodása, hogy "majd meglátjuk mi lesz a Doritékban". Ezzel kapcsolatbein az intézkedési terv néhány kérdését szeretném érinteni. Ez elsősorban vonatkozik arra, hogy a tapasztalatok szerint a vállalati igazgatók általában ma nem panaszkodnak arra, hogy a minisztérium megnyesi a szárnyukat, beleszól olyasmibe, amibe nem Illik. Általában erre nem panaszkodtak az igazgatók, de felmerült egy érdekes probléma, miután önállónak érzik magukat, meggyűlik a bajuk saját gyáregységeikkel. Elindult valamiféle huza-vona. A vállalati ellentmondásokra is fel kell hivni a figyelmet. Ezt osak a helyi pártszervezet tudja segíteni. Az intézkedési terv 2. pontjára vonatkozóan kívánatos a 2. pontnak olyan értelmezését adni, hogy egy gazdaságosan vezetett szooialista vállalattól megkívánható, hogy legyen a. vállalatnak helyes saját politikája és legyen a vállalatnak ezt a politikát formábaönto terve. Ezeket az elemzéseket a vállalati munka részének szeretném javasolni, hogy fellépjünk az ellen a népt ellen, hogy megszűnt a tervutasítás, nem kell á vállalatnál tervet csinálni. Mi az igazgató elvtársaknak figyelmükbe ajánltuk, hogy nem kell a tervet beadni a minisztériumba, nem kell alkudozni, de tér - vet azért kell csinálni és ha kimegyünk a vállalathoz, a Mer - vet elővetetjük és megnézzük. Szeretnék még rámutatni néhály olyan tapasztalatra is, amelyre érdemes felfigyelni. Néhány vállalatnál felmerült, hogy a rendeletek késnek vagy més most is késnek. Ma résztvettem a kohászati vállalatok igazgatóinak q I r
