Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1960-12-20
I ■ ' ■ ■ ",‘rt 1 I r. - - | I • i I ’ I r ■ /'■0--7fa i I /'■/:..?//- 7 ‘ A kongresszusi anyag feldolgozása során - főleg az iparral kapcsolatban - szinte általános problémaként merült fel az a kérdés, hogy a táimdaM (népgazdasági), yáJIalnli__ós_ egyéni érdek szükségszerűen mutat-e fel elleniülondásokat a—8Z0ciaJlzni_us._aJajymnajÁ.lejJlr kása során. Sokan felvetették, hogy ezeknek az ellentmondásoknak a felszámolása meglehetősen lassú tempóban történik, bár gyorsabb, mint 1956 előtt volt. Ilyen ellentmondások jelentkeztek jelenleg is a bérezésnél (Aránytalanságok, helytelen irányban való ösztönzés, stb.), a hernbúzásoknál (többe kerül, mint a tervezett, nem lép be határidőre a termelésbe, szétforgácsolódik, stb.), és a gazdasági élet irányMsdban. is. Különösen sok probléma merült fel az irányítással kapcsolatban. Elmondták, hogy nem eléggé érvényesül a demokratikus centralizmus, sokszor megsértik a tervfegyelmet, sok a ‘gazda" és az irányítás nincs összehangolva stb. Ugyancsak hasonló jelenségekkel találkoztunk a termelékenység emelésének értelmezésével kapcsolatban is. fa (Elvben elfogadják, a gyakorlaii végrehajtásnál sok gátló tényezőre hivatkoznak, nem keresik eléggé a lehetőségeket, eltitkolják a tartalékokat, stb.) Ezek az ellentmondások a szocializmus gyorsabb építését gátolják, a emellett jelentős anyagi értékek pazarlásával is járnak. E kérdésekben lefolyt vitáknak az a tanulsága, hogy a meglévő nehézségek foglalkoztatják a tömegeket és tudni akarják e nehézségek okait. Éppen ezért sokoldalúan kell magyaráznunk, hogy a fejlődés során az ellentmondások minden te r üje ten Je HóiÉtet n fiL .A fej a d at _az, hogy ezeket az ellentmondásokat feltárjuk, kidolgozzuk _ a_megoldás,..fflódJ^Léfi_am»U>JlbsiL hanvaa. átgondolatlan és felelőtlen irányítást és vezetést tap.aszlaÍHi^...k^_sziaöirMJat4ar kedjünk a hibák megszüntetése érdekében. A társadalmi, vállalati ós egyéni érdek időlegesen ellentétbe kerülhet egymással, de a cél az, hogy ilyen esetekben - a társadalmi érdeket tartva szem előtt - megoldjuk az ellentmondásokat és előrehaladjunk a fejlődésben. A szocializmus n* egyetlen olvan társadalom, ahol'a n éjőga zd asági,vállalali tejLeayónijóidé k összhangját objektíve lehetséges és szükséges kialakítani, 'Amennyiben ezek az érdekek ütköznél), ott vagy az anyagi ösztönzésben, vagy a tervezésben, de mindenképpen bennünk van a hiba, A viták során mindenütt felmerült, hogy a szocializmus alapjainak gyorsabb lerakása ós a szocializmus felépítésének előbbrehozatala nem fogja-e csökkenjenLa jelenlegi .jleUzijayonalat. A dolgozókban - főleg a múlt tapasztalatai alapján - igen sok probléma ól e kérdéssel kapcsolatban. A vitákban mindenütt elismerték, hogy az MSzMP ezen a téren igen sokat tett, de azt kérik, hogy ez igy is maradjon, s ne kövessük el móg egyszer a régi hibákat. Ezekre a kétségekre és fenntartásokra vonatkozóan a VII. kongresszus anyagából a következőket idézzük: ‘Az életviszonyok nálunk most jók. A munkának mindenki számára van értelme, mert mindenki tudja, hogy a munka teremtette értékeket részben a termelés fejlesztésére, azaz a jövendő magasabb életszínvonalának biztosítására, részben pedig közvetlenül fogyasztásra, a ma jobbá tételére, a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésére fordítjuk*. (Kádár elvtárs kongresszusi beszámolójából. 49. old.) AG /