Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1960-12-20
- 8 -A fenti általános megállapítás mellett a tények |ts bizonyítják, hogy az MSzMP valóban sokat tett az életszinvonal emelése terén. 1957-ben a munkások és alkalmazottak reálbérét 14-16 %-kal,. 1958-ban kb. 3 %-kal emeltük. 1959-ben végrehajtottuk az alacsony keresetű munkások (25 ezer fő), a pedagógusok (82 ezeríő), az egészségügyi dolgozók (55 ezer fő) fizetésének rendezését, továbbá emeltük a nyugdijak (408 ezer fő) és a családi pótlékok összegét. Ezeknek az emeléseknek az évi kihatása 1 milliárd 487 millió forintot tesz ki. Ezek az intézkedések a munkások és alkalmazottak úgyszólván minden rétegét közvetve, vagy közvetlenül érintették. Ha tehát - és ezt a VII. kongresszus egyértelműen kimondta - .dolgozóink termelékenyebben és olcsóbban termeinek, akkor az életszinvonal ezután is - a jobb munka arányában - rendszeresen emelkedni fog. 2•) A mezőgazdaság szocialista átszervezésének szerepe a szocializmus alapjainak lerakása szempontjából. A magyar mezőgazdaság - mint ismeretes - a nagyfokú ellentétek területe volt a felsza- /-v badulás előtt. A poroszuths fejlődés alapján egyrészről óriási nagybirtokok, nagy kulákgazdaságok, másrészről tömeges kisparcella volt rá jellemző. Ugyanakkor milliók voltak teljesen föld nélkül, a a termelésre a nagyfokú technikai elmaradottság nyomta rá a bélyegét. Ez megnyilvánult a falu elavult termelési módszereiben ós kulturális elmaradottságában is. i A felszabadulás után a parasztság tömegeit a földosztás megvalósításával, a földbirtokos osztály felszámolásával magunk mellé tudtuk állítani és évezredes álmát ezzel megvalósítottuk. A polgári demokratikus forradalmat következetesen végig vittük és megvalósítottuk a munkás-paraszt demokratikus diktatúrát. Ez előfeltétele volt a szocialista forradalomnak is. A proletárdiktatúra győzelme után napirendre került a mezőgazdaság szocialista átszervezése és megindult - a párt politikájának megfelelően - a termelőszövetkezetek szervezése. A szocialista átszervezés megindulása kezdetben a lenini elvek alapján, a szövetkezeti tervnek megfelelően folyt. Később azonban ezek az elvek eltorzultak. Ennek egyik oka az volt, hogy a szocialista ipar ós a kisárutermelő mezőgazdaság közötti ellentmondás egyre élesedő problémákban jutott kifejezésre. Az ipar rohamléptekkel fejlődött (túlzott ütemii iparosítás), a mezőgazdaság pedig viszonylagosan egyre inkább lemaradt az ipartól. Az ipar és mezőgazdaság között kialakult ós éleződő ellentmondás megoldására csökkenteni kellett volna az ipar fejlesztésének ütemét és nagyobb segítséget adni a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez ós termelésének növeléséhez. Az objektív helyzet ezt a megoldást követelte, de a szubjektív elképzelésekkel terhelt vezetés ezt nem vette hosszú ideig tudomásul, ami óriási károkat okozott, A mezőgazdaság szocialista tulajdonviszonyainak kialakulása - bár erőszakos módszerekkel siettettük - mégis lassan haladt és nem járt együtt a termelés emelkedésével, továbbá visszaesésekkel ós hibákkal volt terhes. A mezőgazdaság osztály és rétegviszonvaipak felmérése is sok vonatkozásban helytelen módon történt meg. Nem kellő következetességgel és alapossággal mérték fel q paraszt/ - fa // 3 J * jp j I I '■ <• f
