Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1957-10-08
7« Az aktivitás csökkenésében igen jelentős szerepe van a revizionista nézetek hatásának, illetve ilyen hatások maradványaina . A revizionisták mar jóval az októberi ellenforradalom előtt a partmunka számos ágát és a pártélűt nem egy jelenségét le akartak jaratni, gúny tárgyává tették és olyan "elvi" álláspontokat is vallottak, hogy a társadalmi munka felesleges üresjárat, a rendezvényük, értekezletek, oktatási formák semmitmondó sablonok és ezzel a partepitea olyan szokásos eszközeit is támadták, amelyek nélkül rendszeres politikai munkát végezni nem lehet". Alapot adott némileg a revizionisták számára az a tény, hogy a pártéletben, különösen 1953. előtt valóban sok túlhajtott, formális, időt és energiát feleslegesen lekötő megmozdulás volt, ami az embereket túlterhelte anélkül, hogy politikailag előbbre vitte volna a párt ügyét. Az ilyen jelenségek bírálatát már jóval október előtt maga a párt kezdte meg, megindult a túlzások lefaragása es az^emberek szabadidejének a biztosítása'. A revizionizmus azonban a part ellen folytatott támadás során ezzel már nem törődött és erőteljesen támadta a pártélet megnyilvánulásait. Mit ahogy ma már nyílt revizionista nézetekkel alig lehet ^ találkozni,a rendszeres társadalmi munka ellen som hangzik el nyílt állásfoglalás, de a korábbi nézetek hatása más és más formában felbukkan még. Tipikus jelensége ennek például a pártoktatassal szemben helyenként tapasztalt ellenállás. Titkári értekezleteken nem egyszer tapasztalható az is, hogy amikor közöljük a titkárokkal pártnap és taggyűlés megtartására vonatkozó feladataikat, akkor zúgolódnak,hogy megint mennyire igénybe vesszük az embereket, holott a téma fontos ©s ilyen irányú "igénybevétel" esetleg éppen hetek óta nem is volt? 8, A visszahúzódás okát kell keresni abban az ollontmondjjsjjan__ is, ami a felső vezetés részéről kinyilvánított Helyes olyek,é s céJU_ kitűzések, valamint azok végrehajtásában a párt- es allamapparatus ált'a 1 alkalmazott módszerek között nem egyszer jelentkezik. Erre utalt Kádár elvtárs kisújszállási beszédében is', A paraszt-politikában, a bérezésben, a bűnüldözésben, az ^ igazságszolgáltatásban, a káderpolitikában a párttagok és pártonkivüliok nem egyszer panaszkodnak afelől, hogy saját vagy mások ügyeinek gyakorlati intézése során azt kell tapasztalniok, hogy a legfelsőbb vezetés részéről deklarált helyes elvek az alsó szervek gyakorlatában torzulnak. Ebből az a romboló nézet képes kialakulni, hogy a pártnak van egy politikája, amit országos értekezleten, Parlamentben deklarál, de valójában azért más módszereket is alkalmaz, vagy ilyen módszerek alkalmazását azért eltűri. Ilyen nézet a bizalom megrendülését hozza magával és ennek egyenes eredménye minimálisan a közömbösség. Jellemző tapasztalatot szereztünk erre vonatkozólag á racionalizálások során. Több esetben előfordult, hogy az elbocsátásokkal egyidejűleg bizonyos eltávolított - általában helyesen eltavolitottszemélyokkel kapcsolatban a helyi pártszervezet vagy a hivatalvezetes nem végzett semmi felvilágositó munkát, a munkahely dolgozói nem ismerték vagy nem látták világosan az elbocsátás okát, elbizonytalankodtak, óvatosakká lettok és nem mertek véleményt nyilvánítani, oBSt$osUí»«<ü 9 . \ r-5-
