Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1985-02-23
a nárt<j7prvezeteknek csak kisebb hányada volt ké- A népgazdaság helyzete, az útkeresés, a nehez- P f . .. áthidalni ezt a körülményt, nagyobb ségek hatására széles körben vitattak gazdasági p „..aifnriata a felsőbb pártszervekre hárította és gazdaságpolitikai kérdésekét. Sokakat foglakoz- -eszük gyako tata a felsop látott a párt az állam és a gazdaság viszonya. a válaszadás felelősséget. a személyi tulajdon funkcionálása, a magántulajdon agitációs és propaganda munka tartalmegnövekedett szerepe, a nem munkával szerzett legfontosabb soron levő feladatai hajövedelmek tetten érhetösége és korlátozásának le- rn7ták meq Kiemelt figyelmet kapott a gazdahetősége, szükségessége. Sok ideológiai-politikai ke- feladatok végrehajtására történő mozgósítás tely kisérte az új vállalkozási forrnak, gazdasági 9^ közvé|eményt aktuálisan foglalkoztató nemszervezetek működését. orszáqos és helyi kérdések megvitatása. A szervezeti keretek a korábbiakhoz képest alapvetően nem változtak. Továbbra is a partnapok, a 3. A kerületi pártszervezetek és -szervek politikai vitakörök, a különböző politikai kiadvanyo tömegpolitikai munkájának jellemzői, terjesztése, a politikai évfordulók es ren ezvenye a tudatformálás tapasztalatai szolgáltak e munka keretéül. „Aoí+a mim A politikai felvilágosító, meggyőző es mozgosito mun A kerületi pártszervezetek eszmei-politikai nevelő- kában 8 korábbiaknál munkája szorosan kapcsolódott a politikai felada- ^zn8jTMa éHVüzemi lap és híradó által biztokhoz. A társadalmi tudatosság erősítéséhez első- ti kai vitakor es sorban a XII. kongresszus határozatainak feldolgo- tositott lehetősegeket. zásával, valamint a nemzetközi folyamatok és tár- . . L-Kmisadalmi fejlődésünk bemutatásával járultak hozzá. b) A pártoktatas '9az0 0 iartalmáhan a Jelentős eredményeket értek el a nemzetközi hely- ményekhez, feladató oz. "nun , ' zet és politika összefüggéseinek megértetésében szervezeti keretekben, a módszerekben es az ira-és a gazdaságpolitikai tudatformálásban. Figyelmet nyitásban egyaránt kovetelmennye vált az eredme fordítottak a felszabadulás utáni történelem egyes nyesség, a rugalmasság, az időszerű po i i e korszakainak megvilágítására, a történelmi szem- adatokhoz való szorosabb kapcsoo as- a er lélet formálására. Tudatformáló munkájukban na- képzésben és a tömegoktatasban evenkent mmtgyobb teret kapott a munkahely konkrét feladatai- egy 22 ezren vettek részt. val, problémáival, az embereket közvetlenül érintő A tartalmi munkában megkülönböztetett hangsu y kérdésekkel való foglalkozás. Törekedtek a politi- kapott a tudatformáló munka középpontjába álli kai hangulat, közérzet és a különböző nézetek pon- tandó kérdések pontosabb meghatározása, a reszt tosabb megismerésére, feltárására. A politikai munka vevők érdeklődésének, nézeteinek, politikai hangú egészében fokozottabban támaszkodtak az agitá- latának differenciáltabb figyelemmel kísérése, a kü ciós, propaganda és információs munka, valamint lönböző rétegekre történő eszmei-politikai ráhatás a pártoktatás tapasztalataira. A tömegpolitikai mun- sajátosságai. A résztvevők aktivitása megélénkült, ka differenciáltabbá és rétegorientáltabbá vált. a többség a napi életben, a munkahelyeken szer_ Az eszmei-politikai nevelő munka elsősorban azok- zett társadalmi élmények, tapasztalatok megítéléban a pártszervezetekben volt eredményes, ahol sében várt elméleti fogódzókat, elvi segitséget. A a politikai munka fejlődése együttjárt a gazdasági felkészülésben, az ismeretek önálló alkalmazásában, feladatok sikeres megoldásával. Itt folyamatosan al- az álláspontoknak a közös vitában történő kialakalmazkodtak a tudati változásokhoz, megkezdődött kitásában a párttagok nem mindig voltak példamua kötött, merev munkaformák korszerűsítése, a párt- tatóak, a már régebben szerzett ismereteikre hahatározatoknak megfelelően haladt a személyi és gyatkoztak. A sok helyen meglevő formalizmus, rutárgyi feltételek alakítása. A pártszervezetek több- tinszerüség, sematizmus miatt az oktatás politizáló, ségénél azonban csak a nehézségek, illetve köve- meggyőző jellege nem érvényesült kellőképpen. Az telmények felismeréséig jutottak el, az új körűimé- 1980/81-hez képest közel 10 százalékkal csökkent nyékhez igazodó feladatok kialakításában és meg- a pártoktatásban résztvevők száma, kismértékben valósításában lassan haladtak előre. Ezeken a terű- emelkedett a párttagok aránya, illetve a nők, a fiieteken az ideológiai munka nem tudott mozgó- zikai dolgozók, a 30 évnél fiatalabbak száma. Tusítani a teljesítmények fokozására, a munkafegyelem datosodott az a felismerés, hogy a pártélet egéerősitésére. A kibontakozást nehezíti az a szem- szében kell sokkal elmélyültebben politizálni, hogy lélet és gyakorlat, ami a tudatformálást leszűkíti nem tartható az a szemlélet, amely az ideológiai az alkalmanként tartandó időszerű előadásokra. munkát leszűkíti a pártoktatásra vagy a politikai A tudatformálás eredményességét gyengítette - kü- agitációra. Ionosén a beszámolási időszak első felében - a A pártoktatásban az alapvető tárgyi feltételek adottársadalmi-gazdasági feladatok új megoldásainak ké- tak, de a hatékony, korszerű módszerek alkalmasedelmes elméleti megalapozása, illetve indoklása. zásához szükséges tárgyi-technikai feltételek nem r) I , í
