Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1985-02-23
szervezetek nem támaMtottak^nómfr ró?'*9 8 P3ft 9a|oTM a munkás művelődés egyik legfontosabb szinforditottak kellő figyelmet 1 e ve nem tere. Kulturális vállalásaik azonban még mindig sok A rendelkezésre álló tankönwek óc a , formális elemet tartalmaznak. Ennek egyik oka, hogy többsége elavult, késedelmesen rpa .96 anya9°k nem sikerült kidolgozni a vállalások értékelésének ményekre, a vitatott kérriócokho,* 98 32 6Se és az eredmények elismerésének reális, egységes- kellően, . ez, f Ö~"“'ható ellensúlyozni. A közművelődési könyvtárral rendelkező vállalatok száma nőtt. Emelkedett az egy olvasó által kikölc) A politikai információs munka terén előre- csönzött könyvek száma. Csaknem valamennyi vállépés történt. Az információk tartalma gazdaqodott ^latnál, intézménynél rendszeres a politikai irodarendszeresebbé és konkrétabbá vált a kétirányú lom terjesztése. Az elmúlt öt évben nehezebbé vált információáramlás. A pártszervezetek naovobb fi 3 közönsé9szervezés, pedig nőtt a közönségszergyeimet fordítottak az információk hitelességére ?ZÖk SZáma' de a felfele irányuló információk körét gyakran le4 munkahelyeken az egyik legnépszerűbb közösségi, szűkítették a gondok, negatívumok jelzésére A ked- szórakozási, művelődési lehetőséget a klubok jevező változások, eredmények, a pártélet eseményei- lentették. Számuk 92-röl 138-ra nőtt, jelentősen gyanek ismertetése háttérbe szorult. A felülről kapott rapociott felszereltségük, berendezésük. Ugyanakkor információkkal a pártszervezetek elégedetlenek vol- ~ 3 70_es évekhez képest - jelentősen visszaesett tak, elsősorban lassúsága, valamint az érvanyagok 8 klubmoz9alom lendülete. Sok klub az anyagi, szedifferenciálatlansága miatt. Egyre jellemzőbb a ta- m0lyi feltatelek nehézségei miatt csökkentette a pasztalatok helyi politikai hasznosítására való tö- nyitvatartási időt, vagy működése gyakorlatilag névrekvés, amely felerősítette a visszacsatolás iránti leQessé vált' igényt. E munkában az öntevékenység, a követ- 1980 °ta csaknem kétszeresére nőtt a vállalatokkezetesség sok kívánni valót hagyott maga után. nál’ intézményeknél működő amatőr művészeti csoportok száma (jelenleg 33 helyen 97 működik). A d) Az utóbbi öt évben javult a kerületben levő színjátszás és az irodalmi színpadi tevékenység a vállalatok, intézmények dolgozóinak általános, po- legnépszerűbb. A kerületben 48 vállalat, intézmény litikai és szakmai műveltsége, emelkedett iskolázott- közművelődési munkájában jelentős szerepe van sági szintje. A kerület adottságaiból következően a tudományos ismeretterjesztésnek. az országos és budapesti átlagot meghaladja a felsőfokú végzettséggel és a tudományos fokozattal rendelkezők száma. 1980 óta 13 400-ról (7,2%) FELADATOK 9800-ra (5,2%) csökkent a kerületben levő vállalatoknál dolgozó általános iskolai végzettséggel nem A kerületi pártszervezetek ideológiai munkája rendelkezők száma. A művelődésben résztvevők kö- eredményesen járuljon hozzá a társadalmi tudatosrét bővítette a rádióhallgatás és a televízió nézés sag fejlesztéséhez, a párt befolyásának és a pártáltalánossá válása. A művelődési igények átrende- tagok eszmei szilárdságának erősítéséhez. Eszmeiződtek, megnőtt az érdeklődés a mindennapi élet- politikai munkájuk az időszerű követelményeknek ben (munkában, közéletben, háztartásban stb.) köz- megfelelően alkalmazkodjon a politikai szükséglevetlenebbül hasznosítható ismeretek, valamint a sza- tekhez, a tudati változásokhoz. A munka középbadidő eltöltését segítő szórakoztató célzatú kul- pontjába a valóság hiteles feltárását, pártunk politurális termékek és szolgáltatások iránt. tikájának meggyőző képviseletét, a szocializmus tör-A gazdasági nehézségek, az életszinvonal alakú- ténelmi küldetésébe vetett bizalom megszilárdítálása, a túlmunka lehetősége erősen rontotta a mun- sa* ártsák. Fordítsanak megkülönböztetett figyelkahelyi közművelődés feltételeit, esélyeit. A mun- met társada|mi-gazdasági-politikai fejlődésünk jelkahelyi művelődésben általában negativ tendenciák lemzö vonásainak bemutatására, a feladatok igéérvényesültek. A nehezebb gazdálkodási körűimé- nyes magyarázatára, a megoldási módok nyék, a sok helyen aggasztó munkaerőhiány kiélezte indoklására, az országos és a helyi feladatok ösza vállalatok közvetlen és hosszabb távú érdekei szefüggéseinek érvelő magyarázatára. Következeközötti ellentétet: egyfelől igénylik a kvalifikáltabb tesen lépjenek fel a leegyszerűsítő, az illuzórikus, munkaerőt, másfelől viszont alapvető érdekük, hogy illetve szélsőségesen torz nézetek ellen. Aktívan, a dolgozók ne szakadjanak ki a termelésből. A dől- összefogottan és szervezetten lépjenek fel az antigozók sem érdekeltek a tanulás, a nagyobb szak- marxista ideológiai megnyilvánulások ellen, a marmai tudás megszerzésében, a művelődés anyagi- xista-leninista világnézetet, a párt politikáját támadó lag rövid távon hátrányos helyzetet is eredményez- nézetekkel szemben. hét. A munkahelyi közművelődés főként a munká- Az ideológiai, tömegpolitikai munka irányítása, szerhoz szükséges szakoktatásra és a kulturális ren- vezeti keretei, személyi és tárgyi-technikai feltételei dezvényekre korlátozódott. A szocialista brigádmoz- a párthatározatoknak megfelelően fejlődjenek. ró JQ i . . .
