Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1975-02-15
a népgazdas Ágnak és erre úgy vélem, hogy finomított munkával meg van a lehetőség# Az import te ületén endlcivül fontosnak tartom ugyancsak tartalék feltárási gondolatként a vásárlási időpontoknak a megválasztását. Engedjék meg, hogy egy példával illusztráljam, 1973-ban Ma yarorsz gén tudvalévőén tőkés területről nyersgumit importált 2.000 dollár nagyságrendben. A tőzsdétől szerzett árak alapján az 1.000 dollárt jelentettek 1973-ban. 6 hónapig a termelő vállalatokkal e yüttmlködve az országban lévő tartalékokat használtuk fel, i ;y 6.0)0 tonnát a folyamatos yártáshoz nem hoztunk be, csak 8 hónap múlva, amely azt jelentette, hogy a megelőző 8 hónapos árakkal zemben 400 dollárt sikerült a 6.030 tonnával visszapótolni. Ha egy kis számítást végeznek az elvtársak rögtön láthatják, hogy milyen na: y volumenű üzletnél milyen nagy \olumenU népgazdasági megtak' rit Ásról lehet s ;ó. De tovább megyek, a külkereskedőknek van egy úgynevezett taktikai vásárlási feladai-a is, tehát akkor vasúról, amikor valami a hr-olcsóbb. Erre is számos példa van a külkereskedelemben 1974-ben. 1973-ban a nyersfémek területén , a műtrágya t ruletén a vegyipari külkereskedelemben, de az olaj területén io a legkedvezőbb kombinációkban sikerült vásárlásokat eszközölni. E néhány példa zt jelenti, hogy rendkivül sok tartalék van még a külkereskedelmi dolgozóknál és ezt az elkövetkező időkben feltétlenül ki kell használni egész népgazdaságunk érdek'ben. Hozzáteszem, hogy ezeket a példákat elmondottam az elvtársaknak nyilván érzékelhető, hogy nem minden területen és nem minden lehetőséget használtak ki a külkereskedők sem. Az elkövetkező legfontosabb feladatnak a termelővállalatokkal Á való kapcsolati rendszer stabilizálását tartom. Ismeretes a kerület kommunistái számára, hogy az elmúlt 5-6 esztendőben - az én megítélésem szerint - rendkivül nagy energiát fordítottak és fordítunk még maJs részben indokolt, részben indokolatlanul, sokszor presztízs okokból az úgynevezett külkereskedelmi jog vitájának a kérdésére. E helyett az a véleményem, hogy ha a termelő vállalatok megbízó vállalatok és a külkereskedelmi vállalatok között jó szoros elvi alapokon nyugvó kapcsolati rendszert sikerül megvalósítani, akkor ezeket a vitákat inkább a finomított külkereskedelmi munkára lehet felhasználni. Erre vannak jó példák az utóbbi időben és ha a temelő vállalatokkal való kapcsolat rendszerről szóltam elmondom, hoe-y isndkivül sokirányú feladata van ittis a külkereskedelmi vál___té_________________________g_____________________________________i. t ...... ________ . ./ V,
