Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1975-02-15
11 í !•'"; I ■ piaiatoknak. Két feladatot említek csak az Iparfejlesztést, ügy gon‘ dolom, hogy az uz egyszerű dolg, ho y a vll ágpia ónak a kívánalmait a külkereskedelem közvetítse a lég yőrsabban é legpontosabban a termelő vállalatok részére ez egy régi köve élmény, ezt finomítani kell. Kezdeményezni kell a külkereskedelemnek a termelő vállalatokig kai együtt ós a termelő vállalatok felé a termelésnek a fejlesztését és a beruházásokat. Erre is számtalan pélaa van. Amikor részben a külk reskedelemben képzett fejlesztési alapok felhasználásával a termelőkkel együttesen valósítottuk meg a beruházásokat. Egyiket r mezőgazdaság területén a Kunfehértói Állami Gazdasággal 1970-ben együttesen valósítottuk meg a szőlőtörköly és a seprő feldolgozását ami export irányú beruházás lett volna, az országos szükségletet olyan mértékben tudtuk kielégíteni, hogy exportra'bm került sor. Ha ezt a beruházást közösen nem valósítottuk volna íjieg, tőkés import a lett volna szükség. További ilyen természetű példa a Tiszai Vegyi Kombináttal 1973-ban egy mezőgazdasági fólia polietilén beruházást devizahitel konstrukcióban terveztük megvalósítani. A 12 n>-es mezőgazdasági fóliákat tőkés inport esetén 1530 dollárért vásároltuk volna meg. A megvalósult magyar beruházás révén, az itthoni kalkuláció alapján alapanyag import 800 dollárba került. Ezt a rendkívül nagy jelentőségét érzékeltettem a húszezres apparátusnak, amely az egész területen a külkereskedelmet lebonyolítja, milyen jelentősége van azon túlmenően, hogy a külkereskedelmi munkát a külpiacon végrehajtja. U em ki vám ok hozzászólni a KGST külkereskedelmi, Iciilgazdasagi kapcsolatokról és a szocialista integráció, főképp a vegyipar területén Kovács elvtárs, a Nehézipari Minisztérium PB-nek titkára már ismertette. Engedjék meg, hogy két szóval szóljak arról, hogy a külkereskedelmi vállalatok munkájánál milyen két alapvető követelményt kell javítani. Az első - a v 'Halat munkájának demokrat izmus óinak a biztosítása. Az a véleményem, hogy a demokrat izmus elemei és fórumai megvannak. Azokkal az elvtársakkal értek egyet, akik úgy mondj óik, hogy a deraokratizmiua finomítása és továbbfejlesztése a vállalati munkában elsősorban politikai feladat. Milyen a légkör, közszellem irányítása a legfontosabb, amelyben a vállalati vezető testület és a vállalati kollektíva kölcsönös egyöntetűségénél fogva adhatja javaslatát a mun-I k 51,oz- ft fa jQj '_1 j ' ____L-II.I1 ................— -------------------------------------------* ~ * á _______ . j . , . . .ff. .
