Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1966-10-26 - 1966-10-27
• reté®'®®:: te, "-te': /,; v-.^;• ;■-®®77;;re/rúittí®1®YtéteKítereVí®®/'®:''®te"te'tes® ^v; -' 1 . [VY^ftttt/'tetetetéte -'te''' . Étév:':teró *- 12 -Papp pénesné elytárgnő, a Szemere utcai általános lakóig igg.z* Tekintettel arra, hogy általános iskolát képvisel, az értekezleten a gyerekekkel kapcsolatos problémákkal kiván foglalkozni* Rendkívül fontosnak tartja ezeket a problémákat* Báfcr az iskola nem tud milliókat előteremteni és uj gazdasági mechanizmust sem, mert csak gyerekekkel foglalkoznak, ez pedig a népgazdaságnak csak kiadást jelent, leszögezi azonban, hogy mindig fontos kérdés volt az utódok felnevelése* Nem panaszkodni akar, mert a Tanács anyagiakkal ellátja őket, több milliót költöttek az iskolára, azonban az építőipar hibájából még ma sincs kész az iskola. A VIII. pártkongresszusra készülve a budapesti pártértekezlet küldöttjeként felszólalt ebben az ügyben és úgy érzi, hogy a IX. pártkongresszuson újból felszólalhatna. Nem akar panasznap pót tartani, tudja, hogy sok gondja-baja van az épitőtt" iparnak, de tudomásul kell venni, hogy az iskola 2ooo gyerekkel szenvedő alanya ennek a problémának. A beszámolóban Fekete elvtárs említette az illúzió kérdését. Személy szerint Őt is érinti, szerinte a csalódások sokszor ebből származnak. Saját munkájukban is jelentkezik az iskolában, ahol 6-14 éves gyerekekről van SZÓ. Valahogy a jót és rosszat úgy ismertetik a gyerekekkel, mint Jókai, hogy "fehérek" és "feketék" az emberek, akik pedig a haladás ellenségei a legsötétebb jellemek. Az élet azonban nem ilyen, sokkal összetettebb. A haladó embereknek is vannak hibáik, ezt a gyerekek felkutatják, társadalmi tapasztalataik is mást mutatnak nekik* Az a véleménye, hogy a nevelőmunkában lehetőleg a valóságot kell megmutatni, hogy eligazodjanak és a jó felé forduljanak. Ebben a kérdésben - szerinte - még a re kezdet-kezdetén vagyunk. Másik problémaként a munkára való nevelést említi. Itt, is sok hibát követünk el, szerinte az eredmény nem olyan, mint amennyit az az energia megkövetelne, amit belefektetnek. Valahogy mindenki azt hiszi, ha ötösre ösztökéljük a gyereket, be lehet kapcsolni a munkába. Sajnos nem az az eredmény, amit szeretnénk. Valószínűnek tartja.’ hogy a pedagógusokon kivül máshol is jelentkezik probléma 8Javaiés terén. Véleménye szerint túlságosan a számok vetületóben élünk, pedig tudomásul kell venni, hogv Ü 5ö+ffif,tlaöemb0í Hogy az értekezlet sértődik meg - és ha osztályoznánk őket nem mindenki lenne kitűnő, hanem inkább közepes. Hibásnak 1 md???erí» folyton megköveteljük a gyerekektől, hogy kitűnő legyen és ezzel szerinte melléin— 1 CÍ’aPbe?akníé^!k ?ldaí$* í«^ntS.ÍÍ'2 • jKblíSía m olázást viszont a számok tükrében végezzük! áel!igutofrSlS§ígtfruF.Í1tSaHi^1J^űJ4k3k!íSkSt tété '___________________ 1 . . _______
