Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1962-10-20 - 1962-10-21
n n ! 11 I 9/1. Dr. Szendrő Jenő - az /UVÁírái&V küldöttje. Szendrő elvtárs arról beszélt, hogy a Kongresszusi Irányelvek közvetlenül csak röviden foglalkoznak az épitőiparral. Bejelentette, hogy az abban felvetettekkel kapcsolatban két kérdéshez, a költségek csökkentésének és a korszerűség kérdéséhez kiván szólni. Megállapitotta, hogy az utóbbi évek észszerű gazdaságpolitikája, a beruházások koncentrálása, tervszerűsége - bár még távolról sem kielégítő mértékben - az építőiparban is éreztette kedvező hatását. Itt elsősorban a beruházások gondosabb előkészítésére utalt. De tolmácsolta azt is, hogy a tervezőknek az a véleményük, hogy ezen a téren még sok javítani való akad. Elmondotta példaként, hogy bár az előkészítés időszaka hosszú, sőt néha nagyon is hosszú, a tervezésre kevés idő esik. A Beloiannisz Gyár több, mint 3o milliós üzemi épületének előkészítése pl. közel három év volt, a technológiai tervezésre hat hónap, az épités-tervezésre pedig 4 hónap jutott. re Külön felhívta a figyelmet a jóváhagyási eljárásokra. Ezzel kapcsolatban azt vetette fel, hogy ezek az eljárások lassúk és minőségileg sok kívánni valót hagynak maguk után. Hozzátette azt is, hogy a jóváhagyó apparátus létszámban gyenge. A továbbiakban arról beszélt, hogy az utóbbi években jelentős mértékben megváltozott a tervezők mentalitása az építési költségek kérdését illetően. Nagyobb a mérnökök érdeklődése, hozzáállása a gazdasági, közgazdasági és ezen keresztül a politikai kérdésekhez. Ehhez nem kis mértékben járul hozzá, hogy a politikai és gazdasági vezetőink a műszaki értelmiség véleményét nemcsak kikérik, hanem figyelembe is veszik. Utalt Kádár elvtárs üzemi látogatásaira, stb. 1 Ezután arról beszélt, hogy a korszerűséget és a műszaki fejlődést számtalan gazdasági és technikai tényező határozza meg. Rendeletekkel szabályzatokkal lehet és szükséges bizonyos irányítást adni, de a lehetőségek széles skálájában a legjobb megoldást mindig a tervezőnek kell megtalálnia. Ezzel kapcsolatban két tényezőre hivta fel a figyelmet* egyrészt, hogy a korszerű tendenciákat mindig megfelelő árrendszerrel kell alátámasztani, másrészt számolni kell azzal, hogy a korszerű, az uj mindig bizonyos kockázattal jár. Megállapitotta, hogy ezeket nem mindig veszik figyelembe. A továbbiakban arról beszélt, hogy a gazdaságosság és a korszerűség fogalmának értelmezésében, ha vannak is viták, problémák, mégis megállapithatóak bizonyos nem lebecsülendő eredmények is. Pl. Az iparban 1961-ben a beruházási előirányzatokhoz képest llo millió forint megtakarítást értünk el. Ez évben ez 60 millió forint körül van. Végül arról beszélt, hogy a tervezők kezdik magukat nagyon is felelős gazdának érezni. Erre a bizalom kötelezi őket. A távollévők nevében is kérte a további bizalmat, de megjegyezte, hogy ezt nem szabad összetéveszteni az udvarlással. \ 2 te
