Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.9.a/11)
1985
I pipii ’ :3®lfa i L ■'> 0m- 8 -\4i0it ' ’}/0\ ;/ ;£' : ■;:CT.'/--FF ctFyCTF-7 J©. 7CTCT ■■' ■' , ;': lígij-jából ez elenyésző. A helyzetet reálisan inkább az jellemzi, ’ hogy a műszerpark a legtöbb helyen morálisan elavult, s igen nagy arányban fizikailag is elöregedett. Az elmúlt tervidőszakban, de különösen az utóbbi három évben szinte teljesen megszűntek a dollárelszámolásu beszerzések. A probléma specifikus vonása, hogy a dollárelszámolásu modern berendezéseknek általában nincs Ft, vagy rubel elszá-W V molásu megfelelője, vagy kiválté hasonló műszer. Az intézetek és a vállalatok a kutatás és a fejlesztés egyik legfontosabb akadályának érzik az utóbbi években jelentősen </"Y szűkülő beruházási lehetőségeket, ami nemcsak a műszerezettségben, hanem az épület, illetve a helykérdósekben is gondokat okoz. Ezért is biztató, hogy a VII. ötéves tervben csaknem 30 %-kal nő a kutatás költségvetési támogatása, a beruházás több mint kétszeresére emelkedik. Számolni kell azzal, hogy a növekvő követelmények és igények, amelyek az élvonal eredményeiből vezetődnek le, sok uj az infrastruktúra szempontjából is gondot okozó problémát erősítenek, illetve vetnek fel (pl® a termékek engedélyeztetési, bejegyzési, dokumentálási stb.) rendszere. 5./ A kutatás-fejlesztés személyi feltételei YY Újpesten a kutatás-fejlesztés területén mintegy 4000 fő dolgozik, ennek egyharmada egyetemet végzett. Képzettségi szint szempontjából az összetétel jónak értékelhető a kutatási-fejlesztési feladatok ellátására. Jellemző a szakember utánpótlási gond. A gyógyszerkutatásban nélkülözhetetlen orvosok hiánya már krónikusnak mondható. Figyelmeztető jelenség a kutatópályára jelentkező vegyészmérnökök, vegyészek, gyógyszerészek felkészültsége. A különböző továbbképzési formákra támaszkodva tehető még alkalmasabbá a kutató-fejlesztő szakembergárda a növekvő feladatok megoldására. A foglalkoztatottaknak mintegy egyharmada (becsülhetőleg) egyéb területen dolgozik (adminisztráció, műszaki ellátás, stb.) így a kutató-segéderő arány kb. 1:1, amely rosszabb ! f