Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártépítési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.9.a/10)

1988

- 7 -Sok esetben nem tudják követni a különféle jelenségek, intézkedések okát, szándékát, miértjét, mivel a párt gazdaságpolitikai gyakorlata számos kérdésben előbbre jár, mint az elmélet. Az ideológiai háttér bizonyos, kidolgozott elemei nem mind közismertek, nem általánosan elfogadottak. így többen helytelenítik, hogy gazdasági-társadalmi kibontakozásról beszélünk társadalmi-gazdasági helyett, mivel gazdasági bajaink társadalmi talajon keletkeztek.

Levonható az a következtetés, hogy a gazdásági és'társadalmi folyamatok összetettebbé válásával igen nehéz - minden szinten - felismerni az érdekeket, eligazodni közöttük, valamint újra és újra kialakítani és megértetni az érdekek optimális hierarchiáját, kezelésük módját, az adott, illetve tübbé-kevésbé jól felismert feltételek figyelembevételével. Egy-egy intézkedés (pl.: a gazdasági fi szabályozók változása) bevezetése sem váltotta ki a remélt kedvező hatást, s

ezért igen nehéz naprakész érvanyagot biztosítani a párttagok számára.

A politika és gzdaság „elsőbbségi" vitáját a hallgatók értelmetlennek tartják.

Tudomásul kell venni, hogy a politikai döntéseknek vannak gazdasági hatásai, viszont a gazdaság teljesítőképessége, működési törvényszerűségei behatárolják a politika lehetőségeit.

A tervgazdaságot elfogadják, ha az egy rugalmas keretterv, amely a mindenkori piaci igényekhez igazodik és biztosítja az ország külső és belső gazdasági

egyensúlyát, valamint értékarányos áron - mennyiségileg és minőségileg - kielégíti a belső szükségleteket.

Tisztázatlan azonban a tervszerűség és a vállalati önállóság közti viszony, s annak mértéke. A tervszerűség és a tervutasítás fogalma a gyakorlatban kevere■ dik, ami fékezi az előrelépést.

Kialakulatlan - némely esetben rossz - a piacgazdálkodásunk, mert többnyire a központi elosztás érvényesül, s így a hatékony piaci mechanizmus feltételei nem biztosítottak. Rossz a termékszerkezet, gyenge a minőség, alacsony szintű a termelékenység, a gazdaságosság. Ezért népgazdaságunk a világpiaci változásokat csak nagy lemaradással követi.

Az elosztási viszonyokkal kapcsolatos kritika okai: a társadalmunkban ma is létező egyenlőtlenségek, a munka szerinti elosztás elve következetlen érvényesülése, a munka nélkül, vagy azzal nem arányosan szerzett kirívóan magas jövedelmek. Más részről azonban él egy bizonyos egyenlőségfelfogás sokak gondolkodásában, amely minden látható, érzékelhető egyenlőtlenséget elutasít, s aminek következménye, hogy a munka szerinti elosztás és a szociális gondoskodás elvei egymástól elkülönítetten ma még ritkán érvényesülnek.

, i

6 o >

: • ' . . . ■ ■■ : 7 ■ 7 7 7 . . 7 . 7 © 7 ©f_________________

i--------------------' —