Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártépítési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.9.a/10)

1988

jii "............ II I - 8 - © ,1% MmK . '•©'>; •’'-i i "’l©;® « 6%:.. ' 1 ■ V*G A 7 c./ A szocialista társadalom építésében, a tulajdoni rendszer fejlődése során a társadalmi tulajdon kiemelkedő fontossága mellett a tulaj­donformák szükségszerű differenciáltságával, sokszínűségével kell számolni. A jelenleginél nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a társadalmi tulajdon, a többi tulajdonformához hasonlóan szabadabb mozgásteret kapjon, s kevesebb kötöttsége legyen; a szövetkezetek és magánipar elszívó hatása ne rontsa az állami tulajdon tekintélyét, ered­ményességét. Természetesen az egyéb tulajdonformákra is szükség van, ha azok társadalmi igényt, szükségletet elégítenek ki, bővítik a válasz­tékot . Ezzel egyidejűleg tudomásul kell venni, hogy a tulajdonformák repri- 0s, vatizálásával, azaz a magántőke termelési-szolgáltatási célú hasznosítá­sával párhuzamosan megjelenik a kizsákmányolás fogalomköre, de egy sajá­tosan "szocialista" változatban. A kizsákmányolás ténye ugyan a magán­­vállalkozó és munkása viszonylatában realitás, mégis ennek az ellenkező­je jelenik meg a köztudatban. Nehezen dolgozták fel azt a tényt, hogy a felszabadulást követően szinte kizárólagossá lett a nagyüzemi tulajdon, az egységes tulajdonviszo­nyok létrehozására törekedtünk, s minden más tulajdonformát elvetettünk. Ma pedig az állami és szövetkezeti tulajdon egyenrangúságáról szólunk, szorgalmazzuk a magántevékenység, ill. ezek kombinációjának kialakítását - társadalmi szükségletre hivatkozva. i Ugyanakkor nem kellően tisztázott, hogy hogyan fér bele a szocialista 00 szektorba a vegyestulajdonú vállalat, az idegen tőke beáramlása, s ez meddig nem jelent kockázatot. Megfogalmazták, hogy a magánszektor fejlő­•' © I 4 H dése, a külföldi tőke bevonása, az állami és szövetkezeti szektor gyengü­lése megváltoztatja a gazdasági alapot, s a termelési viszonyokat. Ez a körülmény kihat a politikára, átrendezi a felépítmény elemeit, követ­kezményeiben gyengíti a szocializmus pozícióit. Ha a tulajdonformák „sok­színűsége" stratégiai kérdés, akkor kezelni és szabályozni kell, adózta­­tással, versenyeztetéssel, a nagyvállalati munka megfelelő bérezésével. í 2./ A pártoktatási év második felében - a tézisviták, ill. az állásfoglalás­­tervezet vitájának időszakában - a gazdaság mellett az érdeklődés homlok­terében a párt tevékenysége, annak megújítása állt. M <o6 j I I______________________________ 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents