Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/6)
1963-02-01
I egyezett egy ilyen hálózatba. Később, amikor az amerikai katonai és tőkés korok ismét előtrbe akarták hozni a fegyverkezési rendszert, azt mondták, hogy a földrengéstől nem lehet megkülönböztetni a robbantást. Helyszíni ellenőrzéssel győződjenek meg. A nukleáris háborúban rendkívül sokat jelent, hogy egyik fél milyen biztonságban tudja a saját erőit. A' kezdő fél, aki imseri a másik védelmi rendszerét az sokkal súlyosabb csapóst tud mérni az ellenéiÍr©• , Í Mindenhova elmennének, ahol gyanítják, hogy szovjet támaszpont van. Éppen ezért a Szovjetunió ellenezte az ilyen ellenőrzést. Évi 2-3 ellenőrzésre szállhatnak ki. Ha amlnimólis bizalom meg van egy ellenőrzés is elég biztosítékot ad• A megbeszélések e témáról folytak 3 hétig, most a leszerelési bizottság-hoz átutalták, lovóbbi megbeszélósek a genfi leszerelési bizottságnál folynak. Vannak a nemzetközi életben más problémák is. Például a német kérdés. | Hruscsov elvtórs a Német Szocialista Egységpárt legutóbbi kongresszusán lényegében rámutatott fontos körülményekre. 1./ A berlini fal felépültével a legsürgősebb problémákat Í megoldottók. 2./ Ha megkötik a békeszerződést, akkor Nyugat Berlin helyzete nem változna, meg, annyi változás lenne, hogy átadnák a jogokat a Német Demokratikus Köztársaságnak. Tehát megnyílt az ut bizonyos nemzetközi problémák mgold'ására. A két nagyháalom viszonya hatalom viszonya határozza meg a problémák megoldását. Itt most rendkívül bonyolulttá és érdekessé vált a nemzetközi politikai helyzet. Létrejöttek uj, erős államhatalmak. A békés egymásmellet! ólés nem csupán annyit jelent, hogy nincs háború. A bókos ^ egymásmellettélés az osztólyharc folytatódása a jelenlegi körülmények között!, olyan helyzetben, amikor a világháború nyilvánvalóan nem alternatíva. Nem hozhat megoldást semmiféle kérdsóre, a kapitalisták sem gondolhatják, hogy a dzocializmussa.1 szemben elletótüket megoldhatják a világháborúval. „ Az a nézet, hogy az atomernergia és senmdfele más energia nem vóltoz- 1 * tathtftja meg a nóptömegek é&erepé*fc a háborúban nem felel meg* A kapitalistók nem gondolhatják, ogy egy világháborúban leteperhetik a ázocializmust. Viszont mis sem gondolhatjuk, hogy a háborúval elintézzük a kapitalizmust. Hiszen az atomháború a győztesnek is sokl:al nagyobb veszteséget jelent, mint a II. világháborúban a veszteseké volt. Az áomhóborut kikerülve megmaradt a békés egymasmelletólés Ez nem azt jelenti, hogy nem törekszünk a szoc. rendszer gyobelc.ére• Gazdasági téren nem olyan egyszerű a helyzet, mint volt lo évvel ezelőtt. Most gazdasági téren felmerült egy uj tényező, az európai kozos piac. Vagyis a nyugat-európai katpilnlista országokuj tömörülése. Sok szó eset Anglia belépésével kapcsolatban a közös piacról, ami végeredményben a jelenlegi helyzetben a tőkés világ újra felsosztnsóra tett javaslatot. a ii, világháború utón az Egyesült Államok gazdasági ereje a nyuagati tábor döntő súlyát jelentette. A II. világháború befejezése után az európai kapitalista országok gyors fejlődésnek indultak, eppen azok az országok, amelyek a II. világháború során legnagyobb pusztításokat szenvedték, Franciaország, Nyuag-Nómetország, ezek fejlődtek a lég-I \\ r-A JI ^ 1 . I
