Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/6)
1963-02-01
I • - * i I - 4 -gyorsabban. Felvetődött egy kórdós: nem a kapitalizmus ó^©rejót bizonvitja-e, hogy éppen azok az országok fejlődtek, .elyek nétes pusztításokat szenvedtek. Mivel magyrázható ez? I * Egész röviden arról van sző, hogy végeredményben a kapitalizmus válságai mindig azért lépnek fel, mert több áru kerül a piacra, r.int ill* naáy vílslgok és világháborúk voltak. A világháborúk elpusztították a ’ szükségessé vált a termelőerők nagyarányú fejlődése. A pusztítás utón fivorsabbá vált a fejlődés üteme. Nyilvánvaló, hogy az 5o-5>ben épült német üzemekben modernebb felszerelés van, mint az ameri-1 • kai gyárakban. A ciklikus válságok nem változtak mef»‘^közös niusban sém. Az a pusztítás, amit a II. világháború tett az a kozos piacban fejeződik ki. A gyorsan fejlődő kapitalista te* eloeroknek Nemzetekéieletti szervezetet hoztak létre. A közös piacot létrehozó erők, elsősorban a nyugat-német, francia, olasz nagytőke és a Benelux államok. „ A zárt piac tovább fokozaa a lehetőségeket. un1 . A közös piac tulajdonképpen vámvédelem. A kozos piaccal lerombolják « vámhatírókatT óriási belső piac keletkezik. Sokkal magosabb vámhatárok a többi ország felé. Tehát a külföldi termékeket kirekszetik. a belföldi pár gyorsabban fejlődik. Itt kell keresni a kérdést, hogy miért nem Ingedte meg a francia monopol tőke az angolok belépését. Az angol ipar termékeinek fele az kozos piac országaiba Xó nyúl. Ez az irányzat annyit jelent, hogy ha most a kozos piac lotrejön, ezek az áruk kiszorulnak a piacról. Az anS©l Jexí -7 rH ságba fog kerülni. Ez magyarázza, hogy az angolok be akarnak lépni a közös piacba. I Az angol ipar egybefonódott az amerikai iparral, Be Gaulle trójai falónak nevezte az angol ipart, melyen keresztül az amerikai ipar fog beszivárogni. A franciák akkor vétózták meg az angolok belepósd, I - amikor már ténylegessé vált a veszély, hogy végül mégis megegyeznek Ekkor beielentettók, hogy elvi kifogásaik vannak. Ez vógeredmenyben mutatja a tőkés hatalmakon belüli harcot. A világhátoru nem lehetséges a tőkés országok között, mint ahogy 5o-5o évvel lehe tsóges volt, A tőkések is tanultak a II. világháború leckéjéből. A tőkés országok közötti háború azzal végződött, hogy a szocializmus vált világrendszerré. A szocializmus fejlódóset nem akarják uiabb lehetőséggel előremozditai . Nyilvánvaló a kaP* a 22 akarnak maguk között háborút, tehát marad a gazdasági háború, ebben nincs irg&Xoni* + MAnpn + n? Ez a harc ...őst mór olyan veretű, hogy megrázkódtatja a NAIO-t, az erőviszonyok megváltoztak a kapitalista fronton belül is. I)e Gaulle egyik célja Kennedy kiszorítósa Európából. , ,, , A közös piacnak tanulsága ránk nézve, mi tettük meg ;akihivast a békés oazdasági versenyre, mi kezdeményzetük, hogy ebben kell legyőzni a kapitalizmust. 1958-ban a közös piac létrejötténél gazdasági verseny lőtt létre. A közös piac káros hatással van.Önmagukban a nyugati oríriiowir; termelés bővítésének as eszköze a kapitalizmus fenntartására. A közös piaccal szemben nem használtuk fel a KGST-t. A cialista országok közötti gazdasági együttműködés nem volt olyan fokon, mint a kapitalista országok kö.ötti együttműködés. Az elmúlt óv-1 1 . /• . ... „
