Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1984-05-17
K'fcl- 13 -nehézségekkel jár, különösen, ha egyik ingatlant az egyik tulajdonos lakja, akinek nem érdeke a megszüntetés. A lakott ingatlan lényegében forgalomképtelen. A bentlakó tulajdonos gyakran ezzel a helyzettel visszaélve igyekszik megszabni a megszüntetés feltételeit és jogtalan előnyök szerzésére törekszik. Gyakran túlzott és alaptalan beszámítási igényt terjeszt elő beruházási költség cimén; vagy a magához váltásra kész tulajdonos minimális részletekben J* kivágja a tulajdonrész megszerzését. A szomszédjogi birtokháboritási ügyek száma, a kis épületek, családi házak szanálásával - csökkennek. A legtöbb ügy a már elvált, vagy * válófélben lévő házastársak között indul, lakásból kizárás, lakás helyiségeinek elzárása, vagy közös ingók használatának elvonása miatt, I A kötelmi jog, vagyis a szerződésekből eredő jogviták változatosak. A szerződéskötéseknél tapasztalható a "színlelt" szerződés, pl. amikor az ingatlan eladását több szerződéssel bonyolítják le. így pl. a felek "ideiglenes" bérleti szerződést kötnek, amelynek alapján _ a bérlő az ingatlanba beköltözött. Ezzel egyidejűleg jelentős készpénzkölcsönt nyújtott a "bérbeadónak". A kölcsön visszafizetése iránti perben derül fény arra, hogy a felek valódi akarata „az ingatlan átruházására irányult és a kölcsön összege lényegében a vételár egy része volt. Előfordul, hogy az illetékszabályok kijátszására vételárként alacsonjabb összeget tüntetnek fel. Uszorás szerződésekkel az utóbbi időben ritkábban találkozunk, főleg kölcsönszerződéseknél fordul elő, hogy a kölcsön összegét eleve magasabban jelölik meg és a különbség lényegében a magasabb kamatkövetelést elégiti ki. Az u.n. albérleti uzsorával kapcsolatos ügyek teljesen megszűntek, pedig köztudott az albérleti szobák magas használati dij összege. Gyakoriak viszont az engedély nélküli iparűzésre /:u.n.kontármunka:/ kötött szerződések, ebből eredő perek. Ezen szerződések jogszabályba ütköznek, ezért semmis „szerződések. Az elszámolás módja a perben az, hogy az ipar gyakorlására nem jogosult személy munkáját a szakmunkás munkakörének és átlagbérének megfelelően számit- 0 juk„ki, hozzáadva a tényleges költségek összegét. A nem megfelelő minőséget a kontármunka elszámolásánál vesszük figyelembe. „ A feltűnő „értékaránytalanságra elsősorban a használt gépkocsik adásvételével kapcsolatos perekben hivatkoznak. A perek száma egyre nő. A kereslet - kínálat és ehhez képest a használt gépkocsi forgalmi ára több társadalmi és gazdasági tényezőtől függ. /:P1. a modem közlekedési eszköz iránt megnövekedett társadalmi igény; az uj kocsikkal való gyors igénykielégités hiánya, a gépkocsik üzembentartásának a terhe és az életszínvonal általános mértéke.:/. A tapasztalatunk szerint a használt gépkocsi adás-vételénél a felek a jogaikat nem gyakorolják jóhiszeműen, hanem egymás kijátszására, illetéktelen vagyoni előnyre törekednek. A szerződést nem kell írásban megkötni. A vételnél a vevő általában megtekinti a gépkocsit és kipróbálja. A vételárat is gyakran nem egy összegben fizeti ki. A vevő a gépkocsit hosszabb - rövidebb ideig használja, majd ezután lép fel igénnyel az eladóval szemben, amelyben hivatkozik arra, hogy a gépkocsi jóval kevesebbet ér a kikötött vételárnál, az eladó őt megtévesztette, az eladó hibásan téliesített. ° || ti j —í ] [ c
