Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1984-05-17
- lo -Előfordulnak azonban olyan ügyek is, amelyekben a felek által„felhozott okok, tények a birák megítélése szerint nem olyan jelentősek, mint amilyen súllyal azokat a felek értékelik. Ilyenkor az első békítő tárgyalás eredményt nem hoz, még akkor sem, ha ilyen ügyekben a felek az első konfliktusok után már megindítják a bírósági eljárást. A „biróság bontóperekben egyébként mindig megkísérli a felek békitését. Kioktatják a házastársakat a jövőbeni kötelezettségeikről. Tájékoztatják a házastársakat arról, hogy a házasság felbontása esetén a gyermek elhelyezése, tartása, a lakáshasználat megosztása * és vagyonjogi kérdések rendezése miként hat ki további életükre, gyermekeik sorsára. A család védelme, a házasság fenntartása érdekében kifejtett helyes biréi tevékenység tükröződik abban, hogy az ügyek 35 - 40 %-a tulnyomérészben az első tárgyalás - tehát a biróság békítő tevékenysége után - megszüntetéssel végződik. Abontéperes eljárás közben meg nem szűnt perekben viszont a bíróság „a teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasságok sorsáról dönt. tt A bontóperek közel 60 %-a a házasság felbontásával végződik és csak o.2 %-a végződik a kereset elutasításával. Az adatokból levonható az a következtetés, hogy a biróság családvédelmi szerepét - nevelő, békítő tevékenységén keresztül - nem mindig fejtheti ki eredményesen, mert a házasságot a legtöbb esetben teljes és helyrehozhatatlan megromlása miatt fel kell bontania.Ilyenkor azonban ez szolgálja nem csak a házastársak, hanem a kiskorú gyermekek érdekeit is. A házassági bontóperekben folytatott ítélkezési gyakorlat értékelésénél különbséget kell tenni aszerint, hogy a perben a felek meghatározott egyéb okból, vagy egyező akaratnyilvánítással kérik a házasság felbontását. Az első esetben a biróság részletesen vizsgálja, hogy mi idézte elő a házasság végleges megromlását, melyik fél magatartása adott okot az együttélés megszakadására, illetőleg mi idézte elő a házasélet megromlását. Tartós, több éves különélés esetén a biróság ezt a körülményt már nem vizsgálja, ha a felek teljesen az uj életre rentt dezkedtek be, egyikőjük, vagy mindkettőjük mással él együtt. A_házasságnak a „felek egyező akaratnyilvánítása figyelembevételével r történő felbontásánál„a biróság vizsgálja az egyező akaratnyilvánítás őszinteségét, véglegességét, befolyásmentességét, megfontoltságát. Erről a bíróság„a felek személyes meghallgatása során győződik meg. Ezért szükséges,hogy az u.n. megegyezéses bontóperek tárgyalásán az alperesek is személyesen megjelenjenek, és nyilatkozzanak. Az ilyen jellegű bontóperekben ugyanis a házastársaknak a biróság előtt egyezseget kell kötni a közös gyermek elhelyezése, tartása, a szülő és a gyermek közötti érintkezés, továbbá a házastárs tartása, valamint a közös lakás hasznalata kérdésében, vagy ezen járulékos kerdesekben - a felek kérelmére - a bíróság dönt. a ^városunk„bíróságai 6931 házasságot bontottak fel, ebből ••házasságot egyező akaratnyilvánítás alapján. Ez a szám is azt jelzi, hogy a felek a bontóperek nagyobb részében közös elhatározással döntöttek a házasság felbontása és a házassággal kapcsolatos egyeb kerdesekben. f: | ' tt 1 \
