Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.9.a/4)

1981-02-05

A gyári tevékenység eredménytelenségét vizsgálva - amennyiben elíogddjuk, hogy az döntően a vállalati központban folyó munkára vezethető vissza - önkéntelenül felmerül a kérdés:- miként lehet, hogy ugyanezen vállalati irányítás mellett a sokkal szerényebb termelőeszközökkel rendelkező több PNYV gyárban eredményes munka folyik, vagy például;- miért volt eredménytelen a HPS önálló vállalatként való működése, amikor nem gátolták az anyagban kifogásolt "központosított hatáskörök" a munkát.

Bárcsak a gyár gazdasági vezetése által felsoroltak lennének az eredménytelenséget előidéző okok, mert az esetben egyszerű lenne a megoldás. Csupán vissza kellene állítani a HPS vállalati önállóságát ás máris bekövetkezne az a hatékonyság növekedés, ami ma a fennmaradáshoz szükséges 6-8 %-os /évi 5o-6o millió forintos/ nyereséget jelent. Sajnos azonban nem igy van, mivel a vállalati központnak címzett akadályozó tényezők közül:

Y - egyesek a gyárvezetés tárgyi ismereteinek sajnálatos hiányából

eredően kerültek felsorolásra az előterjesztésben szereplő megfogalmazásban; pl. kalkuláoió, árképzés, érdekeltségi rendszer;- más kérdések tévesen vannak összefüggésbe hozva a vállalati köz- I pont földrajzi elhelyezkedésével. így pl. a negyedévnél hosszabb

időre igényelt tételes gyártási program, ami egy divatcikket gyártó iparban csak olyan árszinten biztositható, ami a nem gazdaságos termékek kategóriájába tartozik. Vagy pl. a HPS PNYV-be történő beolvasztásával összefüggésben indokolatlan az SZTB gépek telepítésének másfél éves "késéséről" beszólni, mert ha azt„a HPS-ben megtermelt nyereségből kellett volna végrehajtani, úgy ma sem lenne megvalósítva.

Természetesen több területen a vállalati központ munkájában is van javítható és módosítandó. Ezt peddig is igyekeztünk csiszolni, a népgazdasági szabályozás és piaci körülményeket figyelembe vevő módon formálni, s a jövőben is ezt kívánjuk tenni. Ez tette indokolttá egyébként azt, hogy az elmúlt években ; folyamatosan fejlesztettük avállalaton belüli elszámolási és érdekeltségi rendto szert. Éppen ezért e módosításokat - szemléletbeli kérdés - a

gyári munka szempontjából "gondot okozó tényezőként", s igy közvetlen az eredménytelenség részbeni indokaként említeni.

Ahhoz, hogy a Hazai Pamutszövőgyárban a vállalati eszkttzállomány mintegy 14 %-át kitevő termelő berendezéssel összhangban álló eredményességgel follyon a termelés, döntően gyári hatáskörben végrehajtandó műszaki-gazdasági feladatokat kell megoldani.

Ehhez az eddiginél konstruktivabb szemléletű, az eredménytelenséget előidéző gyáron belüli okok objektív feltárására és kiküszöbölésére képes gyárgezetési munkára van szükség.

Természetesen ennek párosulni kell a vállalatvezetés közös gondokban osztozó tevékenységével, mint pl:- az elengedhetetlenül szükséges további beruházások pénzügyi fedezetének biztosítása, vagy;- a vállalaton Jbelüli kooperáció lehetőségeinek jobb kihasználása, továbbá;- a hatáskörök gyárak és a vállalati központ közötti célszerűbb megosztása.

Abban kérem a PVB segítségét, hogy a vezetési, személyi kérdésekben mároiusban visszatérjek javaslattal.- 3 -