Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1969-01-02
.... •; I ' \ : I m •:-': v ,:•! • m&Ú I . ; 'T 'üv ;.?:’ ' I.V.- 6 -■ 1 ■ Regős elvtárs: A KISZ VB értékelte a kollektiv szerződéssel kapcsolatos észrevételeket, tapasztalatokat. Az előterjesztett anyag megegyezik a mi tapasztalatunkkal is. Az anyag is megemliti, hogy több üzemben hallgattak a fiatalok véleményére. Ehhez hozzájárult az is, hogy a kerületi PB ösztönzésére többet foglalkoztunk ezzel a témával. Jónak tartjuk, hogy a munkabizottságokban a KISZ képviselői részt vettek, sikerült elérni, hogy a KISZ olyan javaslatokat is tudjon tenni, amely érdemben is tudja képviselni a KISZ fiatalokat. A fiatalok is felvetették a fogalmazást, amely nem érthető számukra. Jó lenne, ha az a példány, ami a közvélemény elé kerül érthetőbben lenne megfogalmazva. Csörgő elvtárs: Tény, hogy az elmúlt évi kollektiv szerződés nagyon kezdetinek volt tekinthető, mégis ez alapja az 1969-es szerződés elkészítésének. A mi Végrehajtó bizottságunk is igy foglalt állást. Nem ártana kihangsúlyozni a felsőb b szakszervezet felé a 8 old. f. pontjában foglaltakat. Uj volt a kollektiv szerződés a pártszervezet részére, fi uj volt a szakszervezet részére is. 1969-ben kötendő szerződés nem uj, két évre szól. Szükségesnek tartanám a munka koordinálását. Mi is úgy vesszük ki, hogy a pártszervezeteknek kell elsősorban olyan politikai hangulatot teremteni, hogy megfelelő alap legyen arra, hogy az 1969. kollektiv szerződés és a szakszervezeti választások is sikerrel záruljanak. Pandurovics elvtárs: —>»■ - M 1 . örömmel kell megállapítani, hogy az itteni tapasztalatok teljesen egybeestek a budapesti tapasztalatokkal. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a kollektiv szerződések rendszere alapvetően bevált, még az említett fogyatékosságokkal együtt is, amelyeket menet közben korrigáltak a vállalatoknál. Annak ellenére, hogy a dolgozók nem ismerték mindenhol a kollektiv szerződéseket - mondhatjuk, hogy az üzemi demokrácia szélesítése szempontjából ez igen jelentős lépés volt, Tavaly év végén a vállalatok nemcsak a kollektiv szerződések elkéri szitésével foglalkoztak, igy adódhatott, hogy olyan problémák merültek fel, hogy nem ismerték teljesen ezt a dolgozók. Méhány dologra azonban szükséges felfigyelni. Ilyen, hogy a tevezetet még csak megismerték a dolgozók, de a végleges szerződés már nem jutott le hozzájuk. A bérezést illetően 1968-as szerződéseknek komoly fogyatékossága volt, hogy a vállalatok nem tudták az anyagi feltételeket megfelelően szabályozni. Éppen ezért azért döntöttek úgy az illetékes szervek, hogy március 31-ig lehet megkötni a kollektiv szerződéseket. Mi felhívnánk a figyelmet, hogy a kollektiv szerződések konkrétan határozzák meg a bérfejlesztést és olyan anyagi feltételeket, melyeket 1968-ban nem tudtak a vállalatok rögzíteni. Ez vonzó, húzóerő. A kollektiv szerződéseket általában - egy-egy dolog kivételével - teljesítették. Egy általános jelenség, amelyet több helyen megsértettek, ez a túlóra. E tekintetben is változtatni kell a jövőt illetően. Szükséges, hogy minden tételét pontosan betartsák, ha nem tudják vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy módósitsák azt a részt. Van olyan tapasztalatunk is, hogy a gyáregységek kollektiv szerződései elég gyengén sikerültek, a központi gyárak nem vonták be őket megfelelően ebbe a munkába. ' t . v tó 7 ;■ tótótórtratótótó'tótótatórttó, 7 ,‘
