Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1967-06-22
. — , ■ . ' ^ te ? ' ’; . ' ■' i . Y . ’ 1 * /ta M ■ * -4— Í Egyes helyeken elhangzott olyan kórdós, hogy Leninnek az osztályokra .vonatkozó meghatározása érvényes-e a szocialista társadolónra* |Hísz«jS3 - mondják - a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételével ípzonos helyzetbe kerülnek a dolgozók,.a tulajdonhoz való viszony megszűnt differenciáló tényező lenni. A zavar abból erőd,hogy a legtöbb (hallgató Leninnek az osztályokról szóló meghatározásából egyoldalúan •©sak a tulajdonhoz való viszonyt emeli ki. Ez rögződött tudatukban, a többi nem. Akadt, ahol az értelmiséget a munkásosztályhoz sorolták azzal az indokkal, hogy a tudomány fokozatosán termelőerővé válik* Általános jelentkező probléma, hogy az értelmiség osztály-e vagy sem*. §Ökanl_£LZiiggerint vévü a k on gr os s züs~TiegfúgaIIíaz a sát^ú^értolr^iisé go t \idsztálynak tart jak, YTtenohanyan úgy Tőgják f el, hogy oppejn a szocializmasjtan válik azzáT Gondot okoz az ‘embereknők az oöztályidegenek vagy leje zár n&ífottaik megítélése. Nem tudják eldönteni, hogy munkások-c már, vagy még osztályidegenek. » A most lezajlott viták tapasztalatai azt mutatják, hogy viszonylag . | széles körfeen még;mindig tisztázatlan a szövetségi politika és az osztály4 J harc összefüggése, az, hogy ez a szövetség ideológiai, politikai harc ‘• ^közepette válik mind szorosabbá, alakul ki a szocialista nemzeti egyeég# fúEöbb helyen felvetették: ha valamennyi osztálff-é-s. rétéomalanvető érdekei • cczmosak'.~ lin nin csen ok egyaós&al_ -saembehal 1 ó o s ztályok, akkor osztálybh-kcra.lsj.ncs~s~züksóg^. Sokak előtt még nlndröTnen'világos, hogy az osztályharc miért~toroIodo11 átéüagda-ságf T üdeűIokraT sikral s hogy miért 'változtak' meg riadsz erei‘ ■ “ Mindebbőlazt a kovfetkeztotóst vonhatjuk le, hogy a szövetségi politikához kapcsolódó különféle vélonényokkol a propagandának még hosszú ideig számolnia kell, s ezért ezek leküzdése, a szövetségi politikával összefüggő problémák tisztázása változatlanul egyik legfontosabb feladatot kell? hogy képezze. 1 . IV. . < Az MSZMP. IX. kongresszusa harmadik témájának - "Népgazdaságunk helyzete faós feladataink" - propagandisttilcus feldolgozása váltotta ki a legnagyobb i.jérdoklődóst ós a legélénkebb vitákat, « A pártoktatási év első felében -a legtöbb formán - a III, ötéves terv, a gazdaságirányítási rendszer reformja feldolgozásra került. Az"első félévi tapasztalatokra, valamint a IX. kongresszus határozatára e^itve a pártpropaganda a népgazdaságunk helyzete és feladataink cimü témánál-az alábbi tartalmi kérdésekre irányult: . Í- éves és ötéves torvünk főbb összefüggéseinek elmélyültebb és konkrétabb megismertetése és gazdaságpolitikánk tovább- ' fejlődésének néhány kérdése a IX. kongresszus anyaga alapján* I A IX* kongresszus szociálpolitikai agrárpolitikai* intézkedéseinek társadalmi, gazdasági jelentősége, szerepe* A gazdasági meohanizmus reformja elvi- és a lehetőségeken bolüla gyakorlati kérdéseinek további magyarázata, a téves nézetok és helytelen előítéletek visszaszorítása, 8 * . 1 | I M || iv 1 "" 111..........................................................................
