Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1966-09-01
•' ' ' ' - -711 '.,■, - 1 &®i®; '■•>■/’. \ ' l •■ l ^ ' * — 2 — ■ Egyre jobban mutatkozik a Marxizmus-Leninizmus Középiskola as az extern egymásra ópite ttségo. A középiskola: elvégzése után nagy szaraim kérik egyetemi felvételüket a hallgatók. Ezt a .IcJ-etőséuet ‘tér'vs •*■ rüen úgyis kihasználjuk, hogy a,gyengébb clokapzcttsagu part és gazdasági funkcionáriusoknál a középiskolát, az egyetem eloLuSzitojekant fogjuk fel. , Az egyetemről való kimaradás számszerűen az-elmúlt évek gyakorlata szerint szinte azonos. Pl. 1965/66i évben I. évfolyam 23 #, a Dl. évfolyam 13 %% a III. évfolyam 6 %. A kimaradás okát főleg az I. évfolyamon a követelményei okában es az elokopzc ttseg liianyaban latjuk. A rövid felvételi vizsga nem mindég ad képet arról, hogy a hallgatójclöltben meg van-e a kitartás a kezdeti nehézségek áthidalására. Annák ellenére, hogy az előbbi gyakorlattól eltoroen xelveteli bizo _Ságokat hoztunk létre, melyben a kerületi PTO illetékes instruktorci 1- is’ résztvettek. A'kiraaradottak jelentős szama az I. felovi kollokviumig nem jut el. Néhány esetben fordul elő, hogy a tanár javaslatára a középiskolára kérjük a felvételét, hogy az alapismereték megszerzése -után ismét kérje a felvételét az egyetemem,. , .' /"* A II, és III. évfolyamon a lemorzsolódás egosz más tc-rmoszetu. Ezek többségében nem is tekinthetők kimaradásnak, mert vagy évhalasztást kért és kapott, vagy munkahely, illetve lafcasváltozas miatt más kerületi tagozaton folytatja tanulmányait, stb. Következésképpen, akik az első évfolyamon, az első féléven sikeresen túljutnak, azok .igyekeznek a lehetőségek szerint végigjárni az egyetem három évfolyamát. Jelentős fejlődési tendencia észlelhető a hallgatok cloicopzettsage és általános műveltsége szempontjából. Ennek eredményeképpen a tananyag átvétele és megértése évről—évre javuló színvonalú. Az elért fejlődés ellenére még mindég tapasztalható, hogy a hallgatók -egyre kisc-bb - része nem tanul rendszeresen, főleg csak a beszámolókra, vizsgákra készülnek. A tanárok cgyrósze ritkán el az aktivi'Ktzálás direkt módszerével, ezért minden osztályban kialakul egy tíz> 1 tizenkettő hallgatóból álló kor, akik aktivan és kedvvel vitaznak, ‘A*,viszont néhány hallgató alig-alig szólal meg. Ugyanakkor szinte I W ^ ^általánosítva lehet megállapítani, hogy a beszámolok!a, vizsgákra 15 ijralaposan felkészülnek. Ezt bizonyítják a jó vizsgaercdmonyek, amelyek : reálisnak mondhatók, többó-kevésbé helyesen tükrözik a hallgatók ; felkészültségét. vAy Az évfolyamokon nyolc-nyolc osztály /kivétel a III. évfolyam, hét 7/ osztály/ működik. A hallgatok osztályba sorolását nagy gonddal végezve zük el. Fő törekvésünk az, hogy a lehetőség szerint azonos általános műveltségű és érdeklődésű hallgatók kerüljenek egy osztályba, /pl. orvos, jogász, kutató mérnök, vagy pedagógus, kulturális területen • dolgozók, vagy a közvetlen üzem irányításában résztvevő mérnökök, stb./ Az idén először hoztuk létre, főleg párttitkárokból álló osztályokat, valamint KISZ vezetőkből önálló osztályt. Az ilyen összetételű kollektíva lehetővé teszi a tematikus anyagon belül az intenzivebb part és gazdaságpolitikai anyagok beépítését. A tanulmányi fegyelem bár javult, de a - kötelező foglalkozásokon - a hiányzók száma, főleg az előadásokon nagyobb, mint az helyes volna, /kb. 2o-25 % / több Ízben komoly erőfeszítéseket tettunk a fegyelen javítására, az gpedmony nofj csak kis njrtJkoGii jelentkezik, xoleg adminisztratív rendszabályok hatására. I I f i’ AA' I f —— ■ ■ ■ . J
