Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1963-03-07
I A szülői munkaközösség elnöke, ha nem tudja, hogy osztály értekezleten, vágy választmányi ülésen miről lesz szó, nem tudja összehívni a szülőket. Az igazgató szakmájánál fogva vesz részt. Minden szülői érdekezlethez a köznevelésben megadják az elméleti anyagot. Ez elég az igazgatónak ós elég az osztályfőnöknek, a felkészüléshez. Mi azért nem tartjuk soknak, mert sajnos szülői értekezlet 1 évben 2 alkalommal van, ez azt jelenti, hogy a szülő$ munkaközösségek elnöke meghallgatja a Nőtanácsnál, egyszer mozgosit a választmányi gyüleser, utána az osztályában.Szükségesnek tartjuk, hogy a vezető testület tagjai tájékozottak legyenek, legyenek felkészülve. Nem tartjuk feleslegesnek. 1962/63-as tanévben 3 szülői értekezletet kell tartani, egy összevont és kettő osztályülői értekezlet, de ezenkívül választmányi ülést kell tartani nemcsak kétszer, hanem többször, ha pl. társadalmi munkaszervezésről van szó'. Választmányi ülést; többször is lehet tartani. Az Utasítás arra is utal, hogy szülői értekezletet lehet tartani problémás iskolákban, osztályokban. Lajtai elvtárs “ kérdésére. A szülők sokalják a pónt, amit a gyereknek kell vinni az iskolába. Amikor szóvá tesszük azt mondják ez kötelező, megvan az iskolának a terve 1 évre szinház, mozi látogatásra, stb.Kovács elvtárs kérdésére. Mi ismerjük a határozatot, minden fontosabb határozatról, rendeletről a szülői munkaközösségi elnököket tájékoztatjuk. Szávó elvtársnak válaszolva, milyen a Nőtanács és a pedagógusok kapcsolata. Véleményem szerint jó a kapcsolat. Régebben az volt a probléma, hogy nagyon sok iskolai Igazgató és egyéb elvtársai felvetették, hogy az MNDSZ nagyon sokat beavatkozott az iskola ügye* ibe. Úgy gondolom, hogy a legszükségesebbet - ami számunkra engedélyezve van - egyébként nem avatkozunk be. Úgy gondolom, az elmúlt \ években nagyon jó kapcsolat alakult ki a kerület pedagógusai között, általában az iskola igazgatók segitik, támogatják munkánkat. Kdrületünk en az iskola Igazgatók zöme megértette, milyen feladatuk van a szülői munkaközösségekkel való kapcsolat terén, ezt se^ gitik, támogatják, nincs különösebb probléma. Koop elvtárs kérdé-N sére nagyon nehéz válaszolni. A szülői munkaközösségi elnökök, akiket mi a legképzettebb, legfejlettebb embereknek tartunk, őt sem nyilatkoznak, amikor az iskolából kimarad a gyereke, bejön ós akkor el meri mondani a véleményét, hozzátéve nem lesz semmi baja már a gyermekemnek. A gyermekeik féltéséből nem nyilvánulnak meg olyan őszintén a szülők, mint ahogy elvárnánk tőlük. Egy-két efcetben történt olyan dolog, hogy szülői értekezleten felálltak, elmondták véleményüket, de ez nagyon elszórtan jelentkezik. Az a tapasztalnunk, hogy a szülők szívesen részt vesznek az iskola munkájában ha ezt igénylik, de a szülők nem olyan emberek, akiknek pedagógiai tekintetben olyan tapasztalatuk lenne, hogy komolyan be tudnának szólni, segíteni tudnának* Csinálunk minden évben csoportos beszélgetést az osztály elnökökkel. Itt nyilvánulnak meg a legőszintébben, itt elmondják véleményüket, de mindig hozzáteszik, hogy ugye nem lesz semmi bajunk, Nagyon kevés az őszinte megnyilvánulás. Salgó elvtársnő: A kiegészítő jelentés úgy készült el, hogy 4-5 elvtársat megbíztunk lo-12 iskolábaia folytassa- 1 nak beszélgetést az igazgatóval, osztályfőnökökkel, szülőkkel.
