Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/4)

1963-11-14

■■■— I !r 1 ' s ' | — 11 — Koop elvtársi Az anyag számunkra is nagyon jelentős volt, örömmel vettük, amikor a pártbizottságtól is megkaptuk az értesítést, mert Budapesten csak a második kerület, aki hozzá mert ehhez a kér­déshez nyúlni. Jónak tartjuk ezt az anyagot, különösen az első két fejezetét, amely elemzi az iskolai élet demokratizmusának helyzetét és nem is volt különösebben szükség a következő részre, ahol az oktatási reformmal próbálja még külön kapcsolatba hozni. Egy-kót kérdéshez szeretnék konkrétan hozzászólni. Az anyagban irják, hogy az iskolai élet demokratizmusának fel­tétele, hogy megfelelő légkört biztosítson. Ez helyes, ez az egyik feltétele, de még egy feltételre szeretnék rámutatni, ami azzal fogalmazható meg, hogy az iskolában demokratizmusról be­szélhessünk, hogy ez kibontakozhasson a pedagógusok körében te bizonyosfokú elvi, politikai felkészültségre van szükség. Miért hangsúlyozom ezt ? Amikor a pártszervezet munkájátfc, tevé­kenységét vizsgálják, ott megállapítják, hogy a pártszervezetek­ben, parttagok körében nincs meg az a bizonyos felkészültség. Milyen helye lehet az iskolai bizottságiknak, tanácsoknak, ami­kor ott a pártszervezet. Tulajdonképpen, amikor a szakszervezet tavaly kiadott anyagokat és beszélt az iskolabizottságokkal, egyszerű célkitűzés volt, hogy a pártszervezeteknél most már szélesebb körű mag alakuljon ki minden tantestületben. A baj az volt, hogy nem abban az irány­ba hatott, ami fő feladata lenne. Fő feladata mi lenne, helyesen fogalmazták meg az elvtársak, hogy a tantestületben az őszinte, bíráló légkör kialakuljon, ezen ke­resztül jussunk el az eszmei, politikai pedagógiai egységig. Tehát a demokratizmusnak célja a teljes egység, amiről az előző években beszéltünk es most igy beszélünk, hogy demokratizmus. Ennek kibontakozása, módszerei nem kiforrottak, nem kialakultak, f jogos a bírálat, hogy nem tudunk a magunk részéről sem módszer­beli segítséget adni. Szeretnem elmondani, hogy milyen problémák vannak itt. Az iskolai reform törvénynek végrehajtási utasításában tisztázatlanok a ha­táskörök. Amit nem tudunk előbbre lépni a hatáskörök tisztázá­sában, amig a reformtörvény végrehajtási utasítása nem jelenik meg? addig az igazgató, oktatási osztály részéről is bizonyos nehézségek adódnak abban, hogy milyen mélységig lehet nekünk a demokratizmus útjára lépni. Ehhez kapcsolódik az igazgató, igaz­gató helyettes valaszthatóságának kérdése is. Beszélhetünk erről, a jövő útja feltétlenül ez lesz, de ez megint azt követeli, hogy a pedagógusok fejében az eszmei, politikai egység hogyan alakul ki. A pártszervezet munkájával kapcsolatban. Az anyag erősen felveti a nehézségeket. Szeretnék emlékeztetni az 196o. novemberi Bp—i PVB. határozatra, amely a pedagógus pártszervezetek tevékenységét körvonalazta, meghatározta a tennivalókat, ez a határozat jelenleg is érvény­ben van. Nagyon helyes lenne, ha ezt a határozatot elővéve a tit­károkkal, akik valószinüleg 196o. óta kicserélődtek felfrissíte­ni és felújítani a határozatot. Látjuk a nehézségeket és 1964— január, áprilisig terjedő időben kétszer két hónapos speciális pedagógus párttitkár tanfolyamot rendezünk teljes függetlenseggel. ________________________________ j I

Next

/
Thumbnails
Contents