Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1980-05-20
-ráiRlHHR '■••••'/••i bri Mg •• 'ÁtjwSk. ( í '&■: *» t'^RíySmwSPí: •' ..te-,5"¥.•> •'■ , || '*#*: ’ *’ ,hanem nagy erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy az 19J9-es év is eredményes év legyen. Tiszteletre méltónak tartom a kerUlet iparvállalatainak 98 %-os tervteljesitését azért, mert i^nyre termeltünk, fizetőképes keresletre történt ez a termelés, értékesíthető volt. A 17 %-os tőkés export növelést rendkívül jónak tartom annak ellenére, hogy a tervezétet nem értük el. 1975-höz képest megváltoztak a viszonyok, körülmények és ezt is figyelembe kell venni az 1979-es eredményeknél. Nagyon pozitiv volt 1979-ben, hogy a tőkés import nem növekedett az előirányzathoz és egy ilyen jelentős tőkés exportot tudtunk teljesíteni. Egyetértek azzal a megállapítással, amit Keztyüs elvtárs tett, hogy ez nemcsak az iparvállalatok önkéntes szándéka volt, hanem a központi szervek "kegyetlensége"fos. Ugy gondolom, ebből valamilyen konzekvenciát le kell vonni a jövőre nézve - s ezt tekintsük pozitívnak. Nem azt mondom, hogy ez kényelmes, jó állapot volt, de hozzátehetem, hogy kicsit edzettebbek lettünk 198o-ra is. A termelékeny_ ségnek ilyen mértékű javulása is kicsit kényszerállapot volt. Lehet, hogy minőségileg jobbat lehetett volna produkálni, ha a szükséges munkaerő mindenütt rendelkezésre állt volna. Ezt érdemes lenne ilyen oldalró s elemezni, mert önmagában a termelékenység rendkívül fontos mutató, de ehhez még figyelembe kell venni az élő- és holt munka termelékenységének, a termék minőségének színvonalát. A következő időszakban erre is figyeljünk oda, amikor a munkaerő termelékenységének szintjét megítéljük. Az elmúlt években az eszközhatékonyság jelentős mértékben csökkent. Amikor a termelés nem dinamikusan nő, hanem stagnál, vagy adott esetben visszaesik, akkor ez természetes következménye ennek a körülménynek. De még egyéb tényezőket is figyelembe kellene venni ennek a megítélésénél többek között azt, hogy Újpesten egy nagy rekonstrukció rehajtásra és a rekonstruált épületeknek, gépeknek milyen volt az értéke. Volt nullára leirt gép, berendezés és helyette nagyórtékü uj épületeket, berendezéseket állítottunk a termelés szolgálatába. Újpesten sokat kellett tenni a munkakörülmények javításáért ennek az intézkedéseknek is eszközigénye van. Ezeket a körülményeket, szempontokat figyelembe kell venni, mert akkor leszünk reálisak. A nyereség kérdése volt az érzékeny, kritikus pontunk. Láttuk, hogy az V. ötéves tervben az egyes évekre megterve_ zett nyereségeket az iparvállalatok nem fogják elérni nem azért, mert 1978-ban történtek szabályozó módosítások, hanem azért, mert 197o-tól folyamatosan történtek ezek a módosítások. A devizaszorzó változásai nagymértékben befolyásolták az exportra termelő vdllaÍ«ívkaínfoM?SL w" lentkeznek azok a gondok, amelyek nagyon nyomasztók. Több vállalatnak az 198o-as év elszámolásénál gondja lesz a bankhitelek visszafizetésevei. Mindent egybevetve megismétlem, hogy rendkivül nagy erőfeszítés mellett, a kerUleti pártbizottságnak, pártszervezeteknek az erőfeszítése, hozzáértő munkája tette lehetővé, hogy a lehető legkisebb rosszal tudjuk az 1979-es évet zárni. 1980-ról néhány gondolatot. Ugy érzem, ugy látom, hogy egy kicsit megedződtünk és tanultunk az elmúlt évek nehézségeiből, azt is latjuk, hogy panasszal, siránkozással nem lehet előbbre lépni.Nálunk is sok problémával találkoztunk, van ma is sok gondunk, de biztatónak latom az 198o-as esztendőt. A termelésünk nagyságrendje nem túlzott, a tőkés exportot 3o %-kal fogjuk növelni, ennek realitása megvan. Ilyen szempontból - a nehézségek ellenére ezt az évet is meg lehet nyerni. Ami a munkaerőhelyzetet illeti az általános képbe mi is beleülünk. Kicsi javulást lehet tapasztalni a fluktuáció csökkenése mértékében. Az 198o-as év is nagy gondot jelent, nagy erőfeszítést igényel, de sikeres teljesítess lehetséges. 'rawnmrnimwmiMMWi
