Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1978-06-06
r-— MR ^- 2 -Az eddigi szakközépiskolai oktatás úgynevezett hármas cél szolgálatában áll. Ez azt jelenti, hogy a szakközépiskolában végző tanulók továbbtanulhatnak egyetemen, kaptak középfokú műszaki képzést. Kaptunk 1 napos szakmai gyakorlatot, ahol a szakma gyakorlati részéből átfogó képet igyekszünk nyújtani. Ez a hármas képzési cél változik meg ugy, hogy továbbra is elő fog készíteni egyetemi oktatásra, elmarad az úgynevezett középszintű műszaki képzés. Helyette kapnak egy mognövelcedett gyakorlati oktatást és ezzel a megnövekedett gyakorlati oktatással egy szakmában szakmhnkáskópesitést is kapnak. Az alapelgondolás az ismert szakmunkásprobléma és ezt a szakközépiskolai csatornát is a szakmunkásképzés szolgálatába kell állítani. Ezen belül egy két dologra szeretném felhívni a figyelmet, amely nem egy szakembert aggaszt ós alapvetően érinti az egész műszaki szakoktatás jövőjét Magyarországon. A műszaki középfokú oktatás kikerül az iskolai oktatás rendszeréből. Különböző tanfolyamokon ós egyéb módon lesz megold- Y Va a műszaki középkáder képzés. Az ipari technikumokban az össz óraszám 36 %-a volt műszaki, elméleti óra, jelenleg most 3o % és a jövőben ez 15 %-ra csökken. Vagyis a miiszaki, elméleti órák száma nagyjából azonos lesz azzal a mennyiséggel ós azzal a minőségi színvonallal, amit jelenleg az ipari szakmunkásképző intézetek nyújtanak. Ugyanakkor a felszabaduló órák száma a gyakorlati órák számát fogja növelni, amely 24 %-ról 34 %-ra nő. Ez a gyakorlati óraszám nem érheti el a jelenlegi szakmunkásképzők gyakorlati óraszámának össz volumenét. Ami aggasztó, hogy a műszaki, elméleti oktatásnak mintegy felét kihagyjuk a középfokú oktatásból. Ezeknek az iskoláknak erősségük volt mindig, hogy tudták biztosítani az iparnak a műszaki középkáderek tömegeit. Ez az uj felállás ezt erősen megkérdőjelezi. A felemelt gyakorlati órák egy részét az üzemekben fogják biztosítani, erre kormányrendelet szőletett, erre az iskolák kötöttek különböző keretszerződéseket. Ezek a gyerekek először 1901-ben fognak menni az üzemekbe, a felkészülésre van idő. Még egy dolgot szeretnék megemlíteni, amit ugy -:.órzek társadalmi probléma is. Született egy olyan elképzelés, mivel ezek az iskolák szakmunkásokat fognak képezni, ezért fizessünk a _ tanulóknak ösztöndíjat. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Landler szakközépiskolában egy évben millió Ft. ösztöndijat fizetünk ki a tanulóknak. Az elképzelés alapelve, hogy szakmunkásokat fogunk képezni, a szakmunkásoknak eddig is adtak ösztöndijat, itt is kell adni. Ez is kiindulási alap, de az is, hogy Magyarországon középiskolákban tanulóknak ösztöndijat nem fizetünk. Meggondolandó, hogy ilyen óriási összegeket kifizessünk tanulóknak, ez bérként, vásárlóerőként jelentkezik és azt is meg kell mondani nem mindig jó, ha ezt az összeget tizenéves tanulóknak a kezébe adjuk. Nem tudom megérteni, hogy miért nem lehet ebben a dologban a felsőbb szervekkel szót érteni, meggondolni. Ha azt mondanánk, hogy fizessünk a hiányszakmákban ösztöndíjat ebben lenne logika. A rendkivül könnyen szerzett pénz morálisan sem erősiti a gyerekeket . Krug elvtárs: A világnézeti nevelés helyzetéről szeretnék szólni.A meghatározandó kiindulást abban látjuk, hogy a fejlett szocialista társadalmunk továbbhaladásának egyik fontos feltétele a szocialista
