Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1977-02-25
©nHUMMMKffl'MaMMnim fl I ' 1 1 | * *- 10 -Somogyi elvtárs: Az előző napirendnél jelenthettük, hogy a tagkönyvcserével kapcsolatos feladatokat végrehajtottuk, itt most nem jelenthetjükraazt mondhatjuk, hogy menetközben megnéztük, hogy a Központi Bizottság határozatának végrehajtásában hol tartunk, mik a gondok a további tennivalók. Emberekről van szó, különböző vezető posztokon dolgozó, vagy vezető posztokra készülő emberekről. Ezért rendkivül körültekintő, sokoldalú munkát jelent ez minden nap. Kétségtelen, amikor soroltam hogy milyen nagyjelentőségű kérdéssel foglalkozik a Pártbizottság nagyon vastagon odatartozik az a jelentés, amit a Fegyelmi Bizottság adott a Pártbizottságnak. Kétségtelen nem emeltem ki a bevezetőben a hármas követelményt, mindhárom fontos, de mégis azt mondjuk elsődleges a politikai kiállás, képzettség, a párt politikájának képviselete. Örülünk annak-és ebben nagyon sokat léptünk előbbre - hogy kerületünkben dolgozó kommunista partfunkcionáriusok, vezetők között nagyon normális gazdasági, személyi munta kabeli kapcsolat. Mondhatta volna Németh elvtárs, hogy egyes vezetők visszaélnek a lehetőségeikkel, mint vezetők. Persze mondhatnánk, hogy nem ez a jellemző - persze mi elsősorban az elsőszintű vezetőket látjuk, Azok vannak itt hatáskörileg. Személyes példákon keresztül is tudjuk milyen jólesik a kerületben dolgozó vezetőknek, ha találnak lehetoseget arra, hogy akár vezetői gondjaikról, személyes, családi dolgaikról valakikkel, valahol véleményt tudnak váltani, nem beszélve, hogy segítséget is kapnak és biztatást is. Most az ipar helyzete miatt az V. ötéves terv első évének nem egészen sikeres teljesítése miatt sokféleképpen lehetett volna fellépni. Helyes volt a KB decemberi ülésén az a nagyon reális álláspont, araikor nem arra vezette vissza az ellentmondást, hogyha vezetés gyengesége mindenek előtt, hanem több tényezőt egymás mellé állítva hozta ki megmondva, hogy van kiút, lehet ezen javitani. Igaza vqn Tóth elvtársnak a koncepciókhoz emberek is kellenek, akik megvalósítsak. Egyet tudok érteni, hogy ezekre a kérdésekre bizonyos szinteken jobban oda kellene figyelni. Szeretnék szólni az öregek és fiatalok kérdéséről. A legnagyobb tisztelettel voltunk, leszünk és vagyunk azokkal az idős elvtársakkal, akik végigdolgozták az életük nagyobb részét és nyugdíjba mentek. Rendkivül nagy figyelmet fordítunk arra, hogy kik hogyan mennek fs el nyugdíjba munkahelyükről. Az egész politikai vonalunk vegrehajtasaban a káderpolitikát tartjuk a legfontosabbbnalc. Miért hangsúlyozzuk az ifjúsággal való törődést azért, mert óriási lépés történt^ebben az országban az utóbbi években és ha nem időben gondoskodunk a nevelésről, lépcsőzetesen próbára tesszük a fiatalokat ki mire képes, akkor nyugodtabbak legyünk, hogy a legmagasabb posztokon is ahol váltani kell ott lesz az utánpótlás. Németh elvtársnak lehet, hogy abban is igaza van, - bar egyre kevesebb az ilyentipusu vezető - hogy félnek a fiataloktól. Nem lehet okos vezető, aki az utánpótlástól fél, mert az a munkája közben sem kapja meg a segítséget. Ezek bonyolult, összetett dolgok, ezert kell mondani, hogy a vezetőket sokféleképpen itelik meg; politikai kepzett-^ ség, utánpótlás, szilárd kiállás, határozottság, szakmai^tudas, vezetői készség. Igaza van Németh elvtársnak, jó a politikánk, jók a határozataink, leggyengébb pontunk a végrehajtás és attól tartok, hogy meg hosszú ideig igy lesz - nemcsak azért, mert nem akarják abszolút többségében végrehajtani politikánkat, hanem azért, mert nagyon nehez a gyakorlatban úgy végrehajtani a politikát, határozatokat, ^hogy azok az emberek nagy többségének személyes érdekeivel egybeessen es találkozzon. Itt a vezetők szerepe megint kiemelendő. Általában az a tapasztalat, 1 _ 2 | rr 1 — - —s-------------------------—"ff * ff ’V ” < " ■■!■■»■■ 11^ , ■ M -fi-----------------------
