Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.9.a/3)

1974-04-25

I ■■ ■ . 9 I

'-"-/"-'ró-:::-¥rógíró-gg-rór.»V-<'-vfc^S*i.a^^^.^V^-;^raawíngh.rVf#-?í4-:--.•.^■•■■-. •■ ragrógg .;■•••: ,.• 2 \ ;; ygy /Jlráfllrá

}- 7 -Németh elvtárssal vitatkoznék, aki úgy fejezte ki magát - joggal - a fiatal életkor nem köthető egyértelműen a 3o év alatti korhoz. Mégis azt tudom mondani, hogy óhatatlanul figyelembe kell venni egy nagyobb közösség neesetében úgy politikai, mint gazdasági káderek vonatkozásában magát az életkort is. A mi társadalmunkban, a mi káderál1oraányunkban nincs generációs probléma, de fennáll, hogy szükséges tervszerűen, nagyoob figyelemmel a 3o évesek, a 25 évesek tevékenységét, munkáját, fejlődését figyelemmel kisérni, sőt határozottan ezeknek az embereknek vezető beosztásba való alkalmazását biztosítani. A személyzeti apparátus helyzetével kapcsolatban véleményem - egyetértve Somogyi elvtársai - hogy az állami- személyzeti munkán dolgozó emberek, elvtársak a párt politikáját jól értik, ezért őszintén dolgozni kívánó, becsületes emberek. A személyzeti területen dolgozókat egy adott gazdasági egység dolgozói sem tekintik úgy gazdasági veztőknek, mint egy termelésirányítót, elsősorban politikai vezetőknek nézik. A személyzeti vonalon dolgozó elvtársak a nap minden kérdésével együtt akarnak dolgozni a pártszervezetekkel, mégis az a véleményem, hogy sok esetben kettős malomba kerülnek és nem is minden esetben az adott igazgató, vagy felettes gazdasági vezető, hanem a minisztérium illetékeseinek gyakorlati vonatkozásában történő kettős álláspont miatt. Azt javasolnám, hogy ennek a nagy feladatnak a megoldása érdekében érdemes volna egy alkalommal az adott tárcák személyzeti vezetőinek képviseletében, valamint a pártoizottságos, csucsbizottzágos titkárok jelenlétével közös megbeszélésen a meglévő nehézségekről, problémákról szólni.

Márai Sándor elvtárs:

Az anyag, valamint Somogyi elvtárs kiegészítője teljes egészében átfogja a Központi Bizottság határozatát, bár hosszúnak tűnik az anyag, de képet ad a kerületi pártszervezetek káderhelyzetéről. Egy-két részkérdést érintenék. A KB. beszámolója és Somogyi elvtárs is kitért az ifjúság kérdésére.

Ezen a területen biztos, hogy léptünk előbbre, de még sok a tennivalónk.

Az ifjúság helyzetének megítélése sok problémát vet fel, ugyanakkor látni kell, hogy az ifjúsággal azért kell behatóan, körültekintően foglalkozni, mert a most felnövő fiatalok dolgozó korosztály lesz, s nem közömbös, hogy ra ezek az emberek hogyan vannak indítva, hogyan fogják a munkát folytatni.

Világos és természetes dolog, hogy nekünk a fiatalokat olyan funkcióba, beosztásba kell helyezni, ahol a fokozatos előbbrelépésük megvalósítható és bizonyos tapasztalat, megszerzése után felsőbbszintü vezetővé is válhatnak.

Nálunk az elmúlt 5 év alatt 4o főiskolát, egyetemet végzett fiatalt állítottunk be műszaki vonalra. Ugyanakkor komoly problémát jelent a számvitel, a közgazdasági vonal, mert itt az utánpótlás nincs megfelelően biztosítva.

Nálunk a vállalatnál dolgozók 4o %-a nő, a női vezetők aránya 16 %, ugyan_ akkor a termelés irányítás területén egyetlen nőt nem találunk. Itt szemléletbeli problémák vannak, pl. olyan hogy a férfiak nem szivesen dolgoznak női irányítás alatt. A képzéssel kapcsolatos kérdéshez. Fontos, hogy necsak partvonalon, hanem gazdasági vonalon is tovább tanuljanak káddreink, gondolok elsősorban a közép- és alsószintű vezetőkre. Egyre több középiskolát, szakközépiskolát végzett fiatal kerül be a gyárba, ugyanakkor a meglévő vezetők többségének végzettsége 8 általános, de van még ennél kevesebb is, tehát belső feszültség jelentkezik olyan vezetőknél és dolgozóknál, akik gazdasági területen együtt dolgoznak. Ha kellő időben nem figyelünk fel erre, illetve nincs megfelelő előbbrelépés komoly feszültséget jelent,

! \ =J