Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1973-04-26
A KPM állásfoglalása szerint ez objektív tény, miután a könnyűiparban az eszközök állaga annyira leromlott, hogy a felújítás magával hozza, hogy hosszú évekig ez lesz a jellemző a könnyűiparra, hogy gyorsabban nő az eszközök üteme, mint a termelés üteme. Érdemes felfigyelni arra, hogy ez a mérték mennyire térhet el egymástól, meddig tudjuk ezt a különbséget elviselni, mert ez az életszínvonal romlását fogja előbb utóbb jelenteni. A nehéziparban kedvezőbb az arány, az eszközök 1 %-kal nőttek, a termelés 8 %-kal. Az 1 éves vizsgálat itt nem minősíthető, mert ezt legalább 5 éves ciklusban kell nézni. A kohó- és gépiparban az eszközök a múlt évben gyorsabban nőttek mint a termelés, de ez azért jelentkezett igy, mert az Izzó a beruházásait az 5 éves tervben befejezi és akkor ez az arány meg fog fordulni. A szövetkezeti iparban az eszközök növekedése 8,5 % volt, a termelés növekedése 10 %, ez kiegyensúlyozott állapotot tükröz. Milyen feladataink vannak az 1975-as tervek teljesítése érdekében Alapvető feladat továbbra is a gazdálkodás javitása. Ezen a területen igen sokféle problémáról lehetne beszélni, de én most azokra szeretném a figyelmet felhívni, amelyeket érdemes a legfcözelbbi időszakban konkrétan vizsgálni. Megállapította a VB is , ho© annak e lenére, hogy a ©ártmanyoknák fedezettsége, amely a nyereséget ós a fix költségeket tartalmazza javult a KB. határozata alapján is, mégsem nőttek megfelelően - különösen a könnyűiparban - a nyei'eségek és ennek egyik oka az, hogy a fedezeti hányadban jelentkező fix költségek gyorsan emelkedtek. Ezek a költségek elsősorban a gazdasági szerve központi irányításának költségei, s ez nem kevés költség. Böbe a témakörbe tartozik az eszközlekötési járulék. Ezt azért érdemes figyelni, mert nem mindé©, hogy az eszköz égy, vagy két műszakban van kihasználva. Ebbe a költségcsoportba tartozik a fizetett késedelmi kamat és kötbér. Ide tartoznak a szállítás költségei, amivel a vállalatok általában nem túlságosan foglalkoznak. Ide tartozik a bel- és külföldi utazások és kiküldetések költségei. Ide tartozik a reprezentációs költség. E költségtömeg a vállalat önköltségében 2o-25 %-ot képvisel. A kerület önköltségében ezek ra a költségek 2,5 milliárddal szerepelnek. Ha ebből csak 1 %-ot megtakarítunk 13o millióval növelhetné a vállalatok nyereségét, ez pedig 6-7 %-kal növelné a nyereséget. Nagyon nehéz munka, oda kell figyelni, de érdemes ezzel foglalkozni. Alázuzom, ho© miután a piacon ismert a helyzet előttünk, hogy az kiegyenlítődés felé halad a piaci kereslet és kínálat, ma már vannak olyan termékek - különösen a könnyűiparban, de 1972-ben jelentkezett a nehézipar egyes szektoraiban is, hogy nem lehet mindent mindenféle áron eladni. Éppen azt kell megállapítani, ho© nem mindig az áremelés a legjobb módszeres a nyereség növelésének. Vannak olyan termékek, amelyeket a jelenlegi árszintjén is nehéz eladni. Éppen ezért szükséges, hogy a tervidőszak végére a vállalatok a termelés centrikus szemléletről kicsit átálljanak a gazdálkodás centrikus szemléletre. A másik, amire felhívom a figyelmet az elsősorban a jelenlegi piaci helyzetből adódik. A VB és a GB ülésén erős vita tár©a volt ez a probléma. A vita alapján megállapítható volt az, hogy ______________________________________________________________________________________ I I ■- 7 -
